Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

JÁTSSZUNK OTT, AHOL NEM SZOKTUNK

Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya / Vaskakas Bábszínház
2024. máj. 5.
rózsa és ibolya kiemelt revizor online
Tündérországot és az emberek földjét távoli helyeknek gondolnánk, pedig átjárható a határ, még ha veszélyes is. Csak oda kell nézni, ahova ritkán szoktunk. A győri Vaskakas Bábszínház bemutatta Gimesi Dóra Rózsa és Ibolya című népmese-adaptációját Tengely Gábor rendezésében. NAGY MIHÁLY KRITIKÁJA.

Az emberek háborújának vége, de Rózsakirályt a tündérek uralkodója, Varjúháj (Szukenyik Tamás) hazafelé tartó útján foglyul ejti. A két király alkut köt: valami, amiről Rózsakirály még nem tud, az Varjúhájat illeti. Az ígéret könnyelmű, hisz a nagy meglepetés a király hadjárata alatt megszületett gyermeke, Rózsa. Varjúháj meg is jelenik, s magával ragadja a fiút, hogy szolgájává tegye. Tündérországban kezdődnek Rózsa megpróbáltatásai, ahol Ibolya az egyetlen, aki mellé áll.

Ez a tündérország egy építési terület, ahol Rózsát munkásként használják, és ahol a többi szolga és inas csicskáztathatja, hisz ő csak egy ember. De Ibolya védelmébe veszi, nem engedi, hogy átkokat szórjanak rá. Mint két kamasz, Rózsa (Urszinyi Ádám) a fülhallgatójába bújik a bántások elől, Ibolya (Bánky Sára) időnként telefonja mögül sandít ki, szelfizik és posztol. Innen kezdődik el felnövéstörténetük. Hogy összeházasodhassanak és trónra léphessenek tündérhonban, Rózsának ki kell állnia három próbát, ám ezt Ibolya mostohaanyja igyekszik megakadályozni minden eszközzel.

Az eladás látványvilágában az említett építkezési állványzat szürkesége izgalmas kontrasztot alkot a jelmezek színpompájával és a vetített grafikával. (Díszlet: Horváth Bálint és Tengely Gábor, jelmez: Varjas Zsófia), ahogyan az eszközök használata is ötletgazdag. Egy alumíniumcső lehet puska, a takarófólia ősz haj, máskor meg együtt bújhatunk a két szerelmessel a víz alá, mikor a közönség felett áthullámzik a tenger.

rózsa és ibolya Urszinyi Ádám revizor online

Urszinyi Ádám

Ugyanilyen kontraszt érezhető abban, ahogyan a varázslat a színpadon megjelenik. Míg bizonyos jelenetekben egyszerű színházi eszközök látványos képeket tárnak elénk, addig helyenként a tündérmágia csak a képzeletünkben jelenik meg, a színészi játék teremti meg azt. Amikor Rózsát bántalmazzák, csak a megfeszülő teste jelzi, ahogyan a tündérinasok (Bora Levente, Bársonyosi Dávid, Sebestény Bernát) varázshatalmukkal visszaélnek – a bullyingben nincsen mágia.

Az előadás zeneisége (zeneszerző: Tarr Bernadett) több műfajból merít; a megkomponált versek, varázsigék, zenei monológok hol a musical irányába fordulnak (Vitányi-Juhász István mint Rózsakirály erős, érzelmes dalban esküszik bosszút, és visszatérő slágerként csendül fel többször a ’Van valahol a világ közepén’ kezdetű fülbemászó dal), de megjelenik a néptánc, és kikacsint a közönségre egy-egy Macarena, Despacito és Asereje is.

Ibolya mostohájának (Dunai Júlia) boszorkányos ármánykodása, úgy tűnik, sikerrel járhat, megátkozza Rózsát, hogy örökre elfeledje a lányt. Ám a családi kötelék és a szerelem erősebb a gonosz varázslatnál, Rózsát apja felismeri rózsa alakú anyajegyéről, Rózsa pedig felismeri szerelmét egy emlékül adott gyűrűről. Együtt lehetnek újra, a boszorkány átka legyőzetik, Varjúháj és Rózsakirály békét kötnek, Rózsa és Ibolya együtt uralkodhatnak tündérországon és emberföldön.

rózsa és ibolya revizor online

Fotók: Baranyai Edina. Forrás: Vaskakas Bábszínház

Az előadás négy éves kor felett ajánlott, de minden korosztálynak érvényes pillanatokat szerezhet. Rózsakirály hübrisze, hogy nemtörődömségében feláldozza trónörökösét, Rózsa hamleti magánya, a két világ között szövődő szerelem és megpróbáltatások sora mind jól ismert, alapvető drámai helyzeteket hívnak elő. Szerencsés dramaturgiai döntés, hogy míg az első adaptációban Rózsát édesanyja várja haza, ebben a változatban ő a szülésben életét vesztette, az idős, már egészségügyi maszkban járó nagymamája, az Anyakirályné (Rab Viki) gondozza őt, míg el nem rabolja Varjúháj, finoman megteremtve a kapcsolatot ezzel a két félárva szerelmes között.

A mese elbűvölő történetével párhuzamosan fontos társadalmi kérdéseket is előhív az előadás. Ahogyan reflektál a kortárs bántalmazásra, ugyanúgy felveti az idegenség kérdését is: Rózsát a határkerítés átlépése során lövik le, a díszleten végig ott figyel a piros-fehér szalag, a két ország között háború dúl. Az építkezés világa az a világ, ami lépten-nyomon a szemünk előtt van, mégsem léphetünk be, sőt, ha nem muszáj, oda sem nézünk. Tengely Gábor rendezése arra kér bennünket, pillantsunk be oda, ahova nem szoktunk, mert azt hisszük, hogy nem szabad.

Au előadás adatlapja a Vaskakas Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek