A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Keszte Bálint
DE MIÉRT MOSUNK?
AKIKET AZ ÚT SZÉLÉN HAGYUNK Füge Produkció – ESZME: Édouard Louis: Ki ölte meg az apámat / Jurányi Ház
Természetesen tudjuk, hogyan lehet biztosan elrontani egy homoszexuális fiatal fiú neveltetését. Nem kell hozzá sok, csak az elfogadás hiánya, némi alkohol, illetve a kapcsolat megszakítása. De képesek vagyunk-e mögé látni ennek az el nem fogadásnak? Tudjuk-e tágabb kontextusban vizsgálni? És jut-e idő mindeközben a szórakozásra is? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
FIRST WORLD PROBLEM VAGY SZEMÉLYES KONFLIKTUS? Vilmos Noémi: Nem lehetetlen lenni / Káva Kulturális Műhely – Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marczibányi Téri Művelődési Központ
Az epikus történetekben mindig vannak kiemelkedő riválisok. Akhilleusz és Hektor, Zrínyi és Szulimán, Capulet és Montague, hogy csak a kötelező olvasmányokat idézzük. Sokáig úgy képzeltem, hogy a magyarországi színházi nevelés történetében ilyen a Káva és a Kerekasztal. Aztán létrehoztak egy közös produkciót, ami felülírta ezt a mítoszt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
BODY SHAMING A RETRO MESÉKBEN? Csukás István–Nagy Orsolya: Pom Pom meséi / Vaskakas Bábszínház
A hazai kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom rendkívül színes, és számos értékes újdonság jelenik meg, amelyek színpadra kívánkoznak. Mégis van, amikor a korábbi, akár csak néhány évtizeddel ezelőtti klasszikusok továbbörökítése a cél. Nemes cél ez, amit nehéz igényesen, pátosz és felesleges retrózás nélkül teljesíteni. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
KÖRÜLRAJZOLT MOZDULATOK Patrick Ellsworth: Táncos a sötétben / Forte Társulat–SzFE–Szkéné Színház; Borbély Szilárd: Akár Akárki / Forte Társulat–Szkéné Színház
Borbély Szilárd: Akár Akárki / Forte Társulat–Szkéné Színház
Az atomizálódó társadalom hatásait egyre inkább saját bőrünkön érezhetjük. A szociális védőháló hiánya, az általános közöny, valamint az őszinteség és a jóhiszeműség alulértékelése érthetetlen és igazságtalan helyzeteket szül. A Szkéné Színház két fizikai színházi előadása merőben különböző történeteket felhasználva ezekre a jelenségekre reflektál. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
ÉRDEMES-E AUDREY HEPBURNT KERESNI? Truman Capote – Richard Greenberg: Álom luxuskivitelben / Radnóti Miklós Színház
Van az úgy, hogy egy történet a belőle készült filmadaptáció miatt világhírűvé válik. Olyan is van, hogy egy színház ugyanezt a történetet műsorra tűzi. De mi történik akkor, amikor egyik megtagadja a másikat? Megtörténhet-e ez egyáltalán? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
A HIDEGET NEM LEHET MEGSZOKNI?! Jevgenyij Griskovec: Tél / Katona József Színház
Dankó István rendezése a téli orosz pusztaságba vetett embert, a létezés minimumán való lebegés reménytelenségét mutatja be. Ez az elvont kép azonban különös módon ismerőssé válhat egy 2023-ban Magyarországon élő nézőnek. Véletlen? Aligha. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
PÁRBESZÉD EGY MALACRÓL ÉS ÖNMAGUNKRÓL PLACCC Fesztivál 2022
A 2022-es PLACCC Fesztivál programja a szervezők szándéka szerint négy hívószó alapján csoportosítható: Érzékelés, Mozgás, Beszélgetés és Érzés. A két utóbbi körbe tartozó produkciókat vizsgálva elmondható, hogy az érzékeltetés és a valódi párbeszéd elindítása valóban fontos részévé vált a fesztiválnak. KESZTE BÁLINT ÍRÁSA.
LEKÜZDENDŐ TÁVOLSÁGOK Beszélgetés Móga Piroskával
A Pro Progressione kétéves nemzetközi projekt betetőzéseként július 28-án közösségi színházi előadást mutat be Szentendrén. A 2078 km című produkció résztvevői cseh, francia és szerb társaik mellett hernádszentandrási fiatalok. Móga Piroskával a Kreatív Európa Program keretein belül zajló munkáról beszélgettünk. KESZTE BÁLINT INTERJÚJA.
„MÉG LESZ MESE?” Marék Veronika: Boribon / Harlekin Bábszínház, Eger
Ahhoz, hogy „a báb mindenkié” legyen, már a legkisebb korban el lehet kötelezni a gyermekeket a forma iránt. Ehhez pedig olyan eladásokra van szükség, amelyek ismerik a saját közönségüket és tudják, mik azok az eszközök, amelyektől gyermeknek és felnőttnek egyaránt élvezhető lesz a színházi élmény. A Harlekin Bábszínház Boribonja egy generációs élményt tovább éltetve igyekszik ezen elvárásoknak megfelelni. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
SZESZGYÁR ÉS HÁBORÚS ZAJ RÉV Színház: Etűdök Vidnapjára
A RÉV Színház a fő profiljának tekinthető komplex színházi nevelési előadások létrehozása mellett évek óta készít hagyományosabb színházi produkciókat is. A klasszikusok feldolgozásától a monodrámán át az improvizációkból összeálló előadásokig széles palettán dolgoznak. A formai kísérletezésnek ezúttal még elrugaszkodottabb megvalósulására törekedtek. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
IMA A MAGASBAN Recirquel: IMA / Müpa Sátor
Nem minden előadás igyekszik kiragadni a nézőt a mindennapokból, hogy egy másik, szakrális világba juttassa el őt. A Recirquel IMA című cirque danse produkciója azonban erre vállalkozik. De vajon hogyan lehet a lenyűgöző látvány erejével elérni a befelé fordulást? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
INTERAKCIÓ, DE KIVEL? Freeszfe-Blinken OSA-East End: Ambivalens magyar szabadság / interaktív séta
Az interaktív séta megnevezés láttán az újító formákhoz szokott emberben elkezd dolgozni a kétely: vajon milyen mértékű és minőségű interakciót vár majd el tőlünk a program? Különösen érdekes kérdés ez akkor, amikor a séta során a befogadó teljesen egyedül, csupán a telefonján megnyitott böngészőablak utasításait teljesítve vesz részt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
MITŐL JÓ AKKOR IS, HA ROSSZ? Aziskoláját! – Állampolgári Színház / Káva Kulturális Műhely, MU Színház
A Káva Állampolgári Színház projektjének harmadik előadása a pedagógus lét mélységeit és magasságait mutatja be úgy, hogy közben sikerrel kerüli el az ilyen témák feldolgozásánál megszokott belsős, „összekacsintós” humor csapdáit. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
JOHN LENNON ÉS YOKO ONO ARTHUR KIRÁLY UDVARÁBAN Tankred Dorst: Merlin / Maladype Színház
Tankred Dorst Merlin, avagy a puszta ország című drámája időről időre próbára teszi a színházi alkotók kreativitását és állóképességét. Az eredetileg kilenc órában előadható cselekményt a Maladype Színház két óra tíz percbe sűríti. Ez a sűrített anyag pedig valóságos cselekményzuhatagként éri a nézőtéren ülőket. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.