A Bárka mögötti mobil konténerben játszódó véres teremtés- és pusztulástörténet kritikai recepciója széles spektrumon mozog a teljes elutasítástól a leplezetlen rajongásig. Minden írás egyezik azonban abban, hogy hosszasan meséli a darab sztoriját. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Eleve lehetetlen vállalkozásnak tűnik egy kilencszer harmincperces, televíziós dokuszériából egyetlen, százperces mozit készíteni. Különösen akkor, ha minden jelenet és kép szerelemgyerek. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Shane Meadows a Titanic rutinos utasa: 1998 óta ötödször tért vissza a fedélzetre. Ezúttal a díjhalmozó Ez itt Angliát hozta magával; egy elsőrangú filmet a magányról, a felnőtté válásról, a csordaszellemről, a toleranciáról, meg arról, hogy a szkinhedek is emberek. Vagy mégsem? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Családon belüli véres vendetta, majd hirtelen megbékélés, közben a kopottas tapétán foltokban mállik a vidéki Amerika képe. Aztán egy tucat folyton dalra fakadó, marcona katona, akik az első világháború borzalmai közepette vágnak át Franciaországon. A két filmben összesen két puskalövés dördül el. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Az Abattoir Fermé nevű belga önképzőkörnek csupán egyetlen mentsége van: az, hogy nehezen minősíthető előadásuk időtartama nem haladta meg a hatvan percet. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Nem meglepő, hogy a Világkörüli út elnevezésű szekció a Titanic legnépesebbje: a kereken egy tucat film nem skatulyázható be a többi tematikus csoportba, és az itt helyet kapó mozik valóban a világ minden sarkából érkeztek Budapestre. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Megint hagytam magam meggyőzni: a határ nem felnőtt- és diákszínjátszás, hanem rossz és jó színház között húzódik. Az idén a kecskeméti Fringe-be olvasztott XIX. Országos Diákszínjátszó Találkozó dél-alföldi regionális fordulóján szerencsére az utóbbit mérték bővebben. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Érthető várakozás előzte meg a Szegedi Kortárs Balett huszadik születésnapjára készülő koreográfiát. A társulatvezető Juronics Tamástól a dicső múlt összegzését és a folytatás előlegezését várta mindenki. Meg titkon persze Juronics nagy visszatérését. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Alkotó ember számára közismert mítoszhoz nyúlni veszélyes és kézenfekvő vállalkozás. Kockázatos, mert bárki mondhatja a még oly egyéni értelmezésre is, hogy láttunk már ilyet. Mégis evidens, hiszen nem kell tekintettel lenni az előképekre, szárnyalhat a fantázia. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Egy kis hevimetál a teraszon, szusszanásnyi performance a pincében, egy adag kortárs tánc a padláson, majd csipetnyi énekes-zenés versmondás a félemeleten. Megint Fringe Fesztivál volt a Millenárison és környékén. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Harmadik alkalommal látogatott Magyarországra a Limón Táncegyüttes. A Műpában két-két ízben adták elő mindkét, muzeális értékűnek és szemléletűnek bízvást nevezhető műsorukat. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Puccini Edgarja után újabb láthatatlan opera a Tavaszi Fesztivál programjában: Hans Pfitznernek a Németországon kívül ritkán játszott, látszólag Palestrináról szóló zenedrámáját a szórólap szerint Kovalik Balázs szcenírozott koncertként prezentálta a Műpában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A Petőfi Irodalmi Múzeum sorozatában Lévai Balázs és beszélgetőtársai Szerb Antalnak adtak LégyOttot. A jókedélyű csevegés során szó esett például Pege Aladárról, Umberto Ecóról, a Da Vinci-kódról. A címben feltett kérdésre válasz az est végéig nem érkezett. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
François Mauriac 1923-ban tette közzé beteges érzelmektől fűtött antihőseiről szóló, önéletrajzi gyökerű, kegyetlen meséjét. 1978-ban a zeneakadémista Tihanyi László elkészítette, majd asztalfiókjára hagyományozta a rajongó gyűlölet első, operává növelt változatát. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A Katona Macbeth-előadásában a legrövidebb Shakespeare-tragédia nem kapkod levegő után a ráerőltetett koncepció szorításában. Zsámbéki Gábor „csupán” elemezte a drámát, majd visszafogottan, mégis határozott olvasattal a birtokában színpadra állította. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.