Merész dolog olyan előadásokból fesztivált szervezni, amelyekben csak az a közös, hogy nincs bennük semmi közös. A Bakelitben megrendezett Belgák Fesztiválján azok az amatőr színházi csoportok vehettek részt, amelyeknek korábbi találkozókon nem jutott hely. JÁSZAY TAMÁS ÖSSZEFOGLALÓJA.
Amatőr, öntevékeny – legalább olyan gyanús, az avatatlanok előtt rosszul csengő fogalmak, mint amilyen manapság az alternatív vagy a független. Pedig a hétvégi Feszt-Festen megint kiderült, hogy csak kétféle színház van: jó és rossz. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Láthatatlan kéz szavakat rajzol fel krétával egy békebeli iskolai táblára az Új Néző projekt weblapjának nyitó animációjában: „képzelet + gondolat + játék = Új Néző.” Schilling Árpád nézőkutatási projektjének újabb állomásán jártunk. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Ha az ember nem először vált Pintér Béla-előadásra jegyet, nagyjából tudja, hogy mire számítson. Jól azonosítható stílus vagy unásig ismert modor? Az Árva csillagról szóló kritikák e két véglet között ingadoznak. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
A 2004-es (!) premier óta a beregszásziak Tóték-előadása mit sem veszített erejéből. Aki ismeri őket, nem lepődik meg az állításon: mára a produkció számos új ízzel és színnel gazdagodott. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Az előadás tavaly már majdnem létrejött, amikor az utolsó pillanatban – a nyilvánossággal nem közölt okokból – törölték a műsorból. A rendező maradt, a szereplők mentek: Sopsits Árpád kifinomult, szép és erős képekben meséli el a magyar irodalom egyik legizgalmasabb perszónájának, Psychének az igaz (?) történetét. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Képmutatás volna eltagadni: aki tud az örömteli tényről, nagy várakozással érkezik a tavaly Románia legjobb előadásának járó UNITER-díjjal jutalmazott temesvári produkcióra. És aztán nem is csalódik. Vagy nem nagyot. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Erős a kezdés Gyulán: Peter Brook két éve Zürichben bemutatott, két személyre szabott monológja nyitotta a hatodszor elstartoló Shakespeare Fesztivált. Az előadás csak kicsit Shakespeare, viszont nagyon színház. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Mérhetetlenül nehéz az eladósorban lévő lány élete: Juronics Tamás jó tempójú szegedi előadásában a „delikvált”, a „filigrán” és a „teszefosza” között kellene választania a szerencsétlennek. Csak rajta, szabad a vásár! JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Hogy mi köze a „kiszámíthatatlan matematikusnak” a paprikás krumplihoz? Természetesen semmi, de hát valószínűleg éppen ettől olyan jó ez az este. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Bár nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, a Barnák László-Deme László szerzőpáros második közös munkája mégis sokban emlékeztet az első próbálkozásra. Igaz, jóval kevesebb a holtág meg a fölösleges kanyar. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Mihai Măniuţiu öt éve bemutatott, a világban sokfelé járt, s most egy estére Pécsre is ellátogató nagyszebeni Élektrája azonosítható téren és időn kívül játszódó, éjfekete balladának láttatja az egyik legnépszerűbb görög tragédiát. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Nem tudom, hogy a dán koktélfogyasztó nemzet-e, mindenesetre az Operation: Orfeo címen kínált bizarr egyveleget bármelyik pályakezdő mixer elirigyelhetné. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Mielőtt a cím alapján bárki külvárosi szociodrámáról vagy kegyetlen bandaháborúról szóló riportra gondolna, jelzem, hogy beszámolóm tárgya a Theater an der Wien legújabb bemutatója, Gluck érett remekének határozott elgondolású értelmezése. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Zsótér Sándor és az operett találkozása korántsem véletlen, mégis: legalább annyira meglepő, mint amennyire szükségszerű. Az egri debütálás legfőbb erénye, hogy az operettjátszás közkézen forgó kliséinek megmutatása mellett bőven jut hely azok parodizálására is. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.