Az új évezred legnagyobb botránya egy jólnevelt életrajzi filmben, melyből az avatott szem számára kiderül, hogy Oliver Stone lett Edward Snowden védőügyvédje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Mesteri formai megoldásai, csavaros története valamint felkavaróan magával ragadó atmoszférája révén Trapero átlagon felüli bűnügyi filmet rendezett. A keserű önvizsgálat, amelyre késztet, csak hab a tortán – vagy inkább gombóc, amit nem lehet lenyelni. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Élveteg és nárcisztikus költőfejedelem vergődik a hatalom és egy fiktív nyomozó szorításában a chilei rendező játékos, ironikus, ugyanakkor megindítóan költői filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Átértelmezett tékozló fiú történet szorul egy szűk lakás átláthatatlan terébe Xavier Dolan legújabb, megint csak varázslatos moziélményt kínáló filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA:
Egy farsangi műfogsor, egy vicces paróka meg egy hatalmas bolgár szelleműző jelmez – nem éppen egy nyugdíjas apa tipikus kellékei. A szerepekhez kötődő attitűdök átértelmezéséről szól a fesztivál első igazi szenzációja, a legtöbben pedig egy német rendezőnő nevét tanulgatják. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Szemlélődésből sző verset főhős és film az idei fesztivál legvisszafogottabb és mégis legviccesebb filmjében. Jarmusch újra a csúcson. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Az elvárások elől állandóan félreugró, önmagukat kisiklató vágytörténetek francia mestere játékosan enigmatikus, emberi és mesei filmjének kérdése, hogy a kényszerek felszámolása vajon automatikusan felszabaduláshoz vezet-e. Válaszra persze ne számítsunk. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Bentlakásos siketnéma iskola válik egy társadalom keserű modelljévé az elmúlt évek egyik legerősebb elsőfilmjében. A merész húzással csak jelnyelven beszélő szikár, brutális és őszinte film kötelező darab. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Elkészült az első interaktív magyar Jodorowsky-film – már ennyi elég lenne az ínyencek lelkendezéséhez: a felszabadult kísérletezéssel és öniróniával teli, a cenzúrával is megküzdő új Nemes Gyula mű egyértelműen a tavasz egyik legfontosabb mozgóképes csemegéje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Filmre írt költészet valósul meg egy szemkápráztató jangcei utazásban, ahol a kínai Szindbád önmaga történetének olvasójává és megvalósítójává válik. Az idei Berlinálé legszebb filmje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
A menekültkérdés nyilván nem hiányozhat a mindig politikus Berlináléról. A díjnyertes dokukat készítő Gianfranco Rosi mélységesen emberi, szikár lecsupaszítottságában költői filmje meg is kapta érte az Arany Medvét. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
Némi humor, némi karikatúra és egyre halványodó önmaguk önkritikus felmutatása a Coen fivérek új, Berlinálén bemutatott filmjében. Az Ave, Cézár! szinte egy film. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Van-e szabadulás a múlt traumáitól? Hol válik komollyá anya és kisfia könnyed játéka? Pszichébe rejtett sötét titkok világába kalauzol Fliegauf Bence legújabb, Berlinálén bemutatott filmje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Kisebb remekmű a zaklatott szépségű és kommunikációjú Saga történetének újabb fejezete. De nagy kérdés, miben rejlik a harmadik évaddal csúcsára ért sorozat fojtott nagyszerűségének titka. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
Zabolátlan tinilányok házasságba törésének keserű története ritkán tapasztalható életigenlő energiával jelenik meg a török elsőfilmes rendezőnő alkotásában. A Mustang a Saul fia versenytársa az Oscar-díjért folyó harcban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.