Ahogy a történelmi események is újraíródnak a jelen szemszögéből, a nemzet fogalma sem állandó. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállítás azt a folyamatot mutatja be, ahogy a XIX. században fokozatosan felépült/átalakult a magyar nemzet képi reprezentációja. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
Dékei Kriszta
A DICSŐ MÚLT FELTALÁLÁSA
PÉCSKŐDOMBTÓL VELENCÉIG Cigány festészet. Magyarország 1969–2009
Korábban színesként és szürrealistaként jellemezték, az autodidakta vagy a naiv művészet skatulyájába zárták őket. A Fővárosi Cigányház gyűjteményéből válogatott több kilós album példázza, hogy a magyarországi roma művészek ugyanúgy sok nyelven beszélnek, mint többségi társaik. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
SZABADULÓMŰVÉSZ „Magyar Ropszódiák” – Félicien Rops, a belga szimbolizmus mestere / Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria felső szintjén látható kiállítás bejáratánál 18-as karika jelzi, hogy csak nagykorúaknak ajánlott. Nem véletlenül: Rops munkái szinte minden, a művészettörténet erotikus/pornográf alkotásait felvonultató könyvben szerepelnek. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
TÁJAK, EMLÉKEK, UFÓK Különleges / MemoArt Galéria
Ahogy egyes írók esetében beszélhetünk jellegzetes nyelvezetről, zeneszerzőknél tipikusnak tekinthető komponálási módról, úgy a legtöbb kortárs képzőművész is kialakít egy olyan egyéni kézjegyet, amely alapján könnyen megnevezhetjük az adott mű alkotóját. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
TITKOK ÉS TECHNIKÁK Ritkán látott képek. Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kincseiből / Mai Manó Ház
André Kertész, Kepes György, Lucien Hervé, Pécsi József és Angelo – ezek a legrangosabb nevek a Mai Manó Ház kiállításán, amely kevésbé ismert képeken keresztül és kronologikus rendben vezet végig a magyar fotográfia száznegyven éves történetén. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
A MAGÁNY LABIRINTUSAI Bálind István: 36 + 1 fa / Arte Galéria
Könnyű helyzetben voltak a régmúlt mesterei – voltak kanonizált stílusok, trendek és áramlatok. Ha a XX. század művészetét nézzük, nem látunk mást, mint az eredetiség zászlaját lobogtató, egymás sarkára taposó mozgalmakat, melyek farvizén bizton érvényesülhettek az alkotók. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
MACKÓ ÉPÍTKEZIK Kelemen Károly: Négy festmény / MemoArt Galéria
A felületes szemlélő úgy vélheti, hogy Kelemen „leragadt” a posztmodernnél, pedig ez nem igaz. Az idézetek és átiratok már a „mozgalom” magyarországi megjelenése előtt jellemezték művészetét, és alappillérei lettek egyedi és sajátos, reflexív és játékos munkáinak. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
SOK SZÓFIA SZLOGEN Választási Megfigyelők 1990 – 2010 / Óbudai Társaskör Galéria
Válogass az elmúlt húsz év választási szórólapjai és plakátjai közül, szembesítsd mindezzel az „utca emberét”, majd a végeredményt állítsd ki! A recept egyszerűnek tűnhet, mégis könnyű elrontani. Szerencsére nem ez történt. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
TITOKZATOS SZOBÁK Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítás / Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
A rákoshegyi remete festményeinél többre tartotta kertjét, saját barackjait és körtéit, miközben olyan műveket alkotott, melyek akár nemzetközi szinten is megállnák a helyüket. A „magyar Morandit” azonban jóformán még a hazai közönség sem ismeri. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
PUHA TÉLI TÁJAK Szüts Miklós kiállítása / Képbolt Galéria
Valószínű, hogy egy, a kedvenc évszakra vonatkozó közvélemény-kutatásban a tél a rangsor végére kerülne; s ebben nem kevés szerepe van a hozzá kapcsolódó, negatív fogalmaknak (csend, hó, halál). Idegenkedésünket talán árnyalhatja Szüts Miklós lipótvárosi kiállítása. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
A RENESZÁNSZ TITKAI Botticellitől Tizianóig – Az itáliai festészet két évszázadának remekművei / Szépművészeti Múzeum
Miért zarándokoljunk el a Szépművészeti Múzeum termeibe, ha a tömegnyomortól alig látunk valamit, ha furtonfurt tülekedni kell, hogy megközelíthessünk egy-egy műalkotást? Mi lehet ennyire vonzó százharminc festményben? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
SZÍVÜNK JOGA A 121 legszebb magyar festmény – Virág Judit és Törő István válogatásában
Mindenkinek van egy vagy több kedvenc festménye, amit szívesen birtokolna. De ritka az a pillanat, amikor másoknak is beszélhetünk szenvedélyünk tárgyáról. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
FELTÁMAD A MÚLT München magyarul / Magyar Nemzeti Galéria
A francia modernista törekvések felől nézve a XIX. század magyar képzőművészete nem más, mint patetikus történelmi festmények, negédes tájképek, giccses zsánerek sorozata. De vajon helyezhetjük-e nemzeti festészetünket más perspektívába is? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
DOSSZIÉ-TÁRLAT Elképzelés. A magyar konceptművészet kezdetei. Beke László gyűjteménye, 1971
Mi a közös a Lánchíd oroszlánjainak helyébe állított uszkárkutyákban, egy tizenöt méter magas keljfeljancsiban, egy érvénytelenített lottószelvényben és egy libazsíros vattában? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
NYELV-ÖLTÖGETÉS Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. Marcel Duchamp
Ez művészet? Van, akit megbotránkoztat a mester felfordított piszoárja, van, aki jó poénnak tartja, más a huszadik századi művészeti mozgalmak filozófiai Forrását látja benne – és mindenkinek igaza lehet. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.