Nem minden előadás igyekszik kiragadni a nézőt a mindennapokból, hogy egy másik, szakrális világba juttassa el őt. A Recirquel IMA című cirque danse produkciója azonban erre vállalkozik. De vajon hogyan lehet a lenyűgöző látvány erejével elérni a befelé fordulást? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Akinek nincs jegye, könyörögje be magát pótszékekre: az Edinburgh Fringe fesztivál után a Müpa színpadát is letarolja a Recirquel Újcirkusz Társulat produkciója, a My Land. Még két napig látható a Cafe Budapest keretében, nem érdemes kihagyni! DOHY ANNA KRITIKÁJA.
Másfél év alatt három bemutatót tartott a Recirquel a Müpában: az első hazai újcirkusz társulat munkáját joggal követi ma már népes rajongótábor. És éppen ezért kellene és illene nagyobb odafigyeléssel fogalmazniuk a színpadon. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Egy ötven körüli férfi, oldalán kisfiával lehuppan mellém a Recirquel műsorának a kezdése előtt tíz perccel a nem nagyon kényelmes padra, majd gyanakodva végigmér és szinte számonkérőn kérdezi: „Ez most ugye jó lesz?” JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen stratégiai és konkrét elképzelései, ötletei vannak a Művészetek Palotája kiemelt művészeti státuszának megőrzésére. Az intézmény körüli ügyekről több írás is megjelent a közelmúltban, tudjuk azt is, hogy a kormányzat nem tekinti fontosnak a magaskultúrát, vagyis a helyzet bonyolult. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Egy cirkuszi szám a hagyományos cirkusz falai között mindig önmagát jelenti – a mutatvány az mutatvány, nincs mögötte filozófiai-esztétikai háttér, nincs szimbolika. Az új cirkuszban azonban jeleneteket mutatnak be, történeteket mondanak el, hangulatokat idéznek fel. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Január elején a kanadai Cirque Éloize tizenkét világjáró művésze új műfajt hoz a Fesztivál Színházba: a következő hónapokban az új cirkusz jelesei teszik tiszteletüket a Művészetek Palotájában. A sorozat szerkesztőjével, Vági Bencével beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.