A Trafóban mutatja be Kárpáti Pál a Hogy a barátaim egyszer végighallgassanak című előadást. Vele beszélgettünk magányos üldögélésekről, szalonivászatról és a térképészet elhagyásáról. PROICS LILLA INTERJÚJA.
A sok nyelv, a megszólalás sokféle módja arra jó, hogy sokféleképpen ne értsük meg egymást. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A tavaly először meghirdetett Titánium Színházi Szemle egyik nyertes pályázata Boross Martin rendezése, a Felülről az ibolyát. Milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a fiatal, tehetséges alkotóknak? Erről is kérdeztük az előadás rendezőjét. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A tér fogalma inspirálta az Artus új előadását, amelyet az alkotók a MU Színház alapítójának és egykori igazgatójának, Leszták Tibor emlékének ajánlanak, de az elénk táruló képek sorozata könnyen értelmezhető egy sejtelmes világ profán rituálék és mítoszok töredékein keresztül való feltárulásaként is. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
Rokonszenves előadók kínosan semmitmondó produkcióival zárult az év – ’Az ismeretlen kutatása’ helyett lapos közhelybazárral. Tanulságos, ha valaki más előadásaiban sokkal jobb, mint a sajátjában. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
Virág Melinda első koreográfiája – az Altera Pars című kettős Téri Gáspárral – olykor mintha két, párhuzamosan futó szóló lenne. Eredeti testmonológok tétova találkozási pontokkal: egy kezdő koreográfus szelíden gunyoros, sajátos természetrajza a szerelemről. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.