Mátyás Győző Szökevények című bűnügyi regényének június elsején volt a bemutatója az Írók Boltjában. Fájdalom, hogy a szerző már nem ülhetett ott M. Nagy Miklós szerkesztő és Csíkvári Gábor, az ELTE nyugalmazott tanszékvezető tanára mellett az asztalnál. BORSOVSZKY ÉVA AJÁNLÓJA.
Néhány éve a magyar kriminek új alműfaja terjed: a szocializmus időszakában eredő és onnan továbbgyűrűző bűneseteké. Ez az izgalmas nyomozás megírása mellett alkalmat nyújt a szerzőknek némi történelmi, társadalomtörténeti feltárásra. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Parti Nagy Lajos képmelléírásai értelmezik, néha átértelmezik a látottakat. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Tüntetések, szamizdat, Bős-Nagymaros, pártok alakulása, Gorenje-túra Bécsbe, tovarisi konyec, a berlini fal leomlása – megannyi rendszerváltás-közhely. Hogyan épült be a rendszerváltás az akkor felnövő majdani írók emlékezetébe? DÁNYI DÁNIEL ISMERTETŐJE.
Az Iparterv 50+ cím letűnt idők állami tervgyárainak kevéssé izgalmas közegét juttathatja a látogatók eszébe – legalábbis bizonyos életkor alatt. Aki azonban az 50-et már legalább két évtizeddel maga mögött hagyta, vagy történetesen a művészettel foglalkozók szűk köréhez tartozik, jól tudja, hogy egy legendává vált képzőművészeti kiállítás ötödik ikszéről van szó. A Ludwig Múzeum emlékező tárlata – csakúgy, mint a róla szóló beszámoló – mindkét csoport igényeinek igyekszik megfelelni. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Majtényi György könyve egyáltalán nem Kádár Jánosról szól. Hanem Cséplő Gyuriról, Váci Mihályról (mond ez a név még valakinek valamit?), a lottónyertesekről és az alattvalók leveleiről. KONOK PÉTER RECENZIÓJA.