Irónia és groteszk. Két olyan eszköz, amelyhez előszeretettel nyúlnak mostanában azok az emberek, akik a minket körülvevő, omladozó társadalmi és politikai rendszerre szeretnének reflektálni az országban. De vajon ez az út? HORNOK MÁTÉ KRITIKÁJA.
Van egy jelenet a Látókép Ensembe Egy százalék indián című előadásában, amelyben a szereplők az Ernelláék Farkaséknál című filmről vitatkoznak. Összesűrűsödik benne mindaz, amiről ez az előadás szól. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Akárhonnan is nézem, Hajdu Szabolcsnak jól áll a pénztelenség. Öltözteti. Kreativitással, feszességgel, intenzitással. És mindent tud a mai magyar család életét megkeserítő nyavalyákról, a boldogtalanság és elvágyódás szivárványáról. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
A temesvári TESZT szemle jellegű fesztivál, arra az elgondolásra épül, hogy bemutassa a régió színházait. Ám ez csak az egyik szempontja a programalakításnak. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.