Milyen a pokol topográfiája? A kérdésre több száz évvel ezelőtt Dante kimerítő választ adott. A pályakezdő folklorista, Prudencia Hart kutatásai a kortárs skót drámaíró, David Greig darabjában máshonnan közelítik meg a poklot. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Stúdió K Színház
PRUDENCIA HART KÉTEZER ÉVRE A POKOLBA MEGY
MITŐL LESZ VALAKIBŐL HŐS? Tér12 Kulturális Egyesület: Antigoné / Stúdió K Színház
A csilivili díszletek lecsurognak a színpadról, elárasztják a bársonyszőnyeges nézőteret is, a hatalmas szereplőgárda ruhakölteményeit elnézegetnénk napestig, itt boldog a jelen (de még boldogabb a jövő!), itt otthon van a remény és a család (a hazáról már ne is beszéljünk!), hej, beh szép hely is Magyarország, bokréta az Úr kalapján! KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
„ELÉG ANNYI, HOGY AZ ÉLETEM VOLT” Beszélgetés Fábián Péterrel a k2 Színházról
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
TIGRIS TIGRISNEK TIGRISE Gianina Cărbunariu-Bíró Bence-Szikszai Rémusz: Tigris / Stúdió K Színház
Van a Stúdió K Színház friss, elevenbe vágó, szellemes Tigris-előadásának egy-két olyan pillanata, amikor megáll a kés a levegőben. De úgy áll meg, hogy közben sebet is ejt, és tompa fájdalmat okoz az odaadó nézőnek. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MENNI, MENNI, MENNI, MENNI Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica / Stúdió K Színház
„Mindegy szeretsz-e, nem szeretsz-e, / szivemhez szívvel keveredsz-e, / látlak, hallak és énekellek, / Istennek tégedet felellek.” Ezt ugyan 1928-ban írta József Attila, de Kleist erdőn-mezőn gyalogló Heilbronni Katicája – több mint kétszáz évvel ezelőtt – épp így mondhatta volna. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.