Sűrű drámaiságú, stilizált miliő, üzembiztos poénok, masszív alakítások: Székely Csaba trilógiájának második része tragédiába forduló gyilkos szatíra. A vizsgálódás centrumában ezúttal a korrupció áll. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Sebestyén Aba
WELCOME TO TRANSYLVANIA
Tovább a cikkhez
EGÉSZSÉGES IRIGYSÉG Három előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál
Jó és rossz színház között jobbára annyi a különbség, hogy a szóban forgó intézmény hogy tekint közönségére: gondolkodó vitapartnerként vagy üresfejű birkaként. A marosvásárhelyi színház jó. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
KESERŰ ERDÉLY Székely Csaba: Bányavirág / Nemzeti Színház
A színen alkoholisták és öngyilkos-jelöltek. Nyoma sincs a romantizált Erdély-képnek. A fekete humor talán túlélni segít. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
AZ ÖNPUSZTÍTÁS STÁCIÓI Székely Csaba: Bányavirág; Csehov: Platonov / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, Nemzeti Színház
Rengeteget isznak. Döntik magukba a pálinkát nyakló nélkül. Szélütötten ténferegnek. Nem kedélyes bohémek: haláltáncukat járják. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
SEM PARA, SEM VARIETÉ Tasnádi István: Paravarieté / Yorick Stúdió, Marosvásárhely
Amikor Ezerarcú Fregoli üdvözöl bennünket, még nem gyanakszunk. Aztán lemegy egy szám, kettő, három, s a közönség tagjai mind dermedtebben néznek egymásra; mintha nem egészen hinnénk, hogy azt látjuk, amit látunk… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.