Az utolsó előtti napon a POSZT jövőjéről rendeztek szakmai beszélgetést, amelyen két óra alatt előkerült alighanem az összes szóba jöhető probléma, és nyilvánvaló lett: nagy a tét. Volt, aki szerint, ha nem sikerül egyes kérdésekben előre lépni, akár a fesztivál sorsa is megpecsételődhet. NAGY GERGELY MIKLÓS ÍRÁSA.
Felfokozott várakozás előzte meg azt a beszélgetést, ahol a független társulatok jövőjéről esett szó. Az eseményen nemcsak az érintettek kaptak megszólalási lehetőséget, hanem a függetlenek helyzetét másképp elgondoló Vidnyánszky Attila is. Ő azonban délelőtt megsértődött. NAGY GERGELY MIKLÓS ÍRÁSA.
Négy nap, hét színdarab, három könyvbemutató, no meg egy díj – a Nyílt Fórum idén is becsülettel tette a dolgát a pécsi Művészetek Házában. NAGY GERGELY MIKLÓS BESZÁMOLÓJA.
Kölcsönök, körbetartozás, életmódok hitelre. Magyar hétköznapok akkor (Csiky Gergely) és most (Máté Gábor). Meglepően közel, meglepően ismerősen. Valaki pedig odatartja a markát, ha úgy van. És általában úgy van. DERES KORNÉLIA KRITIKÁJA.
Az idei POSZT sem kizárólag színházzal szolgál, az utcákat és tereket járva úton-útfélen látványosságokba botlik az ember, spektákulum az egész város. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.
A sepsiszentgyörgyiek A velencei kalmár-előadására szóló jegy büszke tulajdonosaként fellépve a pécsi Nemzeti Színház színpadára, látjuk, hogy a közönség számára épített tribünt háromemeletes állványzat szegélyezi. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Ha majd egyszer íródik egy olyan magyar színháztörténet, ami az oral history módszereit is felhasználja, akkor abban Törőcsik Mari történetei kétségkívül fontos szerepet kell, hogy kapjanak. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.
A Szikra Cool Tour House-ban tartotta utolsó Chicago előadását a POSZT előtt a HOPPart Társulat. Zsótér Sándor rendezése, amely elnyerte tavaly a legjobb zenés előadás díját, úgy tűnik, könnyedén befoglal bármilyen teret, főleg, ha az egy volt filmszínház. SISSO ÍRÁSA.
A kevés előadást megért pécsi Parasztoperát nézve nem lehet figyelmen kívül hagyni a „felhasználás” kérdését. Mohácsi András színpadképe (a sok összepréselt hulladékbála) metaforikusan akár az adaptáció problémájára is utalhat. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
A fiú felnő, férfi lesz belőle, küzd, küzd és megint csak küzd, hogy aztán végül szükségszerűen elbukjon. Hiába, még ma is a banális történetek a legjobbak. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Nyitni külföldre és belföldre – a POSZT új művészeti vezetője tele van ötletekkel, és azt is sejti, honnan lehet ezekhez anyagi fedezetet szerezni. Márta István átalakítja a válogatás rendszerét, de elmondja azt is, mi a baj a kritikusokkal. NAGY GERGELY MIKLÓS INTERJÚJA.
A Magyarországra lassacskán hazajáró ukrán rendező, Vlad Troickij ezúttal honfitársa, az ukrán származású Gogol klasszikusát lassította saját színházi gondolkodásához. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Tízéves igazgatása alatt az ország egyik legjobb társulata lett az egri, most mégis gyanúsítgatások közepette távozik a színház éléről. Csizmadia Tibor ennek ellenére nyugodt, nem érzi magát sértve, és azt mondja, a Prolik mindenképp ott lesz a POSZT-on. NAGY GERGELY MIKLÓS INTERJÚJA.
Ilyenkor már csak a szemérmetlenség segít. Magányos cédrus. Mondom megalomán hasonlat gyanánt, és nem félek ezt mondani. Ugyanis az Intelligens szerviz (Net-Shakespeare) című előadást egy olyan ember rendezte, aki évtizedek óta ugyanazt csinálja. FORGÁCH ANDRÁS KRITIKÁJA.
A megtörtént eseményekből kiinduló, a valóságot mesébe oltó, a rejtőzködő költészetet, az (ön)ironikus groteszket és a brutális abszurditást ötvöző mű múltunkkal és jelenünkkel való szembenézésre késztet. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.