A kusza történéseivel, távolított alakításaival helyenként legalább vicces előadásban Kovács Lehel rendezése a langyosan telő évek szürreális időélményét, üres foltjait sokkal inkább bosszantóan hozza létre, mintsem azt művészi értelemben lenne képes megmutatni. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez