A „kvartett éve” sorozat záróhangversenyének második felére eredetileg a Nádor vonósnégyest hirdették meg, de tudni lehetett, hogy nem ők, hanem a Krulik-vonósnégyes fog fellépni. Ehelyett végül az Accord kvartettet hallhattuk, állítólag egy kézelvágás miatt. MACZKAY GÉZA CIKKE.
Az ármányos Sujszkij, valamint a Kreml néma nagyharangja uralja a debreceni társulat ős-Boriszát. Vidnyánszky Attila rendezése ezúttal majd’ mindvégig kellő mértéket tart, míg a zenei megvalósítás nívója jócskán a szabadtéri mulatságok szokott szintje fölött mozog. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
A fokozottan erőteljes, csoportos hangadást ünneplő koncertbérlet harmadik estéjén egy orosz cár és egy vérnősző ógörög király bukásának lehettünk fültanúi. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
A mű keletkezéstörténete, színpadi sorsa köztudottan egyike a legbonyolultabbaknak. A szerző két változatban is megírta, barátja, Rimszkij-Korszakov ötször is meghangszerelte, míg Dmitrij Sosztakovics 1940-ben készítette el a maga verzióját. A moszkvai Helikon Színház ezt a ritkán játszott változatot hozta el. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.