Az aktualitás érdekében kissé a jelenhez tört időfelfogással értelmezi az előadás a magánéletként lecsapódó társadalmi, politikai tartalmakat. Lehet, hogy már dereng csupán ama „dühöngő ifjúság”? Ha igen, annyi akkor is biztos: az utánnak is utána vagyunk. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A DÜHKORSZAK UTÁN Mark Ravenhill: Piszkos fotók / Budapesti Kamaraszínház, Shure Stúdió
Tovább a cikkhez