Gergye Krisztián Társulata tízéves fennállását különleges, egy teljes évadot átfogó performansz-sorozattal ünnepli. A Trilógia Maratonnak nevezett projekt tizennégy, trilógiákba szerveződő stációja különböző helyszíneken, egyszeri bemutatóként kerül közönség elé. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.
Makranczi Zalán
VIGYÁZZ, KÉSZ, FREUD
CÉKLÁS SZÍVPÖRKÖLT Paulinyi Tamás – Perjés János: A fiú a tükörből / Thália Színház
Paulinyi Tamás 2008-ban kiadott, Bólébál című regényéből színpadi adaptáció készült. A Családi pokol két párhuzamos monológ: egy férfi két testben. SISSO KRITIKÁJA.
BÓDULAT HÍJÁN Duras-Vörös: Nyáron, este fél tizenegykor / FÜGE, Trafó
Mind inkább megszokja az ember, hogy a színházi alkotók egy része színpadra adaptálhatatlan epikai műveket visz színre. A megszokásért cserébe viszont elvárásai is nőnek: különleges, formabontó, a színházi nyelv kifejezési lehetőségeinek határait kereső előadásra vágyik. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
BÚCSÚKERINGŐ Roland Schimmelpfennig: Az állatok birodalma / Kecskeméti Katona József Színház
A nyári, zalaegervári bemutató után jórészt fanyalgó vagy elutasító beszámolók születtek a legújabb hazai Schimmelpfennig-premierről. Kecskeméten viszont egy flott, pergő, nem kicsit szemtelen produkciót élvezhettem. A hely szelleme? Az is. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
A SZÉLSŐSÉG MINT KÖZHELY Alföldi Róbert: Nyugalom
Ha egy nem-beavatott néző végignézi Alföldi Róbert Nyugalom című filmjét, alighanem felteszi a kérdést: vajon miért is neveztetik e hisztérikus, végtelenül nyugtalan és nyugvásra nemcsak nem találó, de nem is sóvárgó történetet elmesélő film „nyugalomnak”? MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
VIHAROS KRITIKÁK Osztrovszkij: Vihar / Maladype-Bárka – POSZT 2008
A kritikusokat szemmel láthatóan leginkább maga a választás lepte meg: az egyedülálló rituális színházával nevet szerzett Balázs Zoltánnak Ghelderode, Genet vagy Ionesco után vajon mi keresnivalója van a XIX. századi orosz realizmus jelesénél, Osztrovszkijnál? JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.