Sosem gondoltuk volna, hogy az Operettszínház 1991-es legendás Őrült nők ketrece miatt rohant a Színművészeti dramaturg szakára Lengyel Anna. De mesél a kaposvári évekről, a Krétakörről, a kortárs írókról , a PanoDrámáról, és a rákról, amellyel öt éve küzd, és amelyről előadás is készül. A beszélgetést Csáki Judit vezeti.
Az Arvisurában töltött hőskorra élete talán legboldogabb időszakaként emlékszik vissza Scherer Péter, aki az elmúlt évtizedben újra az ötvenéves Szkéné Színház meghatározó alkotói közé tartozik mint a Nézőművészeti Kft. egyik vezetője. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
„Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egész napi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra” – írja a Dollár Papa Gyermekei előzetese a Keletről, amit a Trafóban mutatnak be. Az előadásnak kevés köze van a klasszikus meséhez, és az sem biztos, hogy lesz annyira léleknyugtató. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Láthatatlan kéz szavakat rajzol fel krétával egy békebeli iskolai táblára az Új Néző projekt weblapjának nyitó animációjában: „képzelet + gondolat + játék = Új Néző.” Schilling Árpád nézőkutatási projektjének újabb állomásán jártunk. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Ruszt József szerint a színházak életében – az emberekéhez hasonlóan – hétéves periodicitás figyelhető meg: ennyi idő kell ahhoz, hogy a társulatok kialakuljanak, beérjenek, aztán menthetetlenül hanyatlani kezdjenek. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
A meg nem szűnő, de alapjaiban átalakuló Krétakör Körszakzáró fesztiválja maratoni előadás-sorozat keretében, a Merlinben mutatta be a Hamlet-motívum alakulását Schilling Árpád rendezéseiben. Schilling értelmezésében Hamlet a színházi alaphelyzet metaforája. RÁDAI ANDREA ÖSSZEFOGLALÓJA.
A meg nem szűnő, de alapjaiban átalakuló Krétakör maratoni előadássorozat keretében a Merlinben mutatta be a Hamlet-motívum alakulását Schilling Árpád rendezéseiben. Schilling értelmezésében Hamlet a színházi alaphelyzet metaforája. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Noha Krétakör van, volt és lesz, míg Schilling Árpád a pályán lesz, idén lezárul egy fontos fejezet – a magyar színház életében is. E fejezet akkor kezdődött, amikor Schilling elhagyta a Bárkát, s a struktúrán kívül alapított társulatot. E társulat június után már nem létezik. URBÁN BALÁZS ÍRÁSA.
A FEKETEország majd’ négy évvel ezelőtti bemutatója környékén íródott kritikák nem csupán a legprogresszívebbnek tartott hazai színházi műhely új premierjéről, hanem az országban akkoriban uralkodó közállapotokról is tanúskodnak. Nem véletlenül. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Térey, Mundruczó, Krétakör – ebből a találkozásból csak jó sülhetett ki. A Budavári Sziklakórházban, majd az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben látható négyórás monstre előadásnak komoly rajongótábora született az elmúlt években. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.