Az idei fesztivál utolsó előtti napján, július 23-án a BMC volt az esti hangverseny színhelye. Ez volt a fesztivál egyik „legkamarább” koncertje. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Sokan vélik úgy, ha egy kritikusnak valamely okból nem sikerül egy hangversenyt teljes egészében meghallgatnia, leghelyesebb, ha nem ír az eseményről. Eddig ezt e sorok írója is hasonlóképpen gondolta. Most mégis háromnegyed koncertnyi élményről számol be, mert aminek részese lehetett, arról, úgy érzi, mindenképpen szólni kell. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Rágná ceruzája végét – ha használna ceruzát – e cikk szerzője, mi újat írhat Kelemenék Bartók-játékáról a 4., az 5. és a 6. vonósnégyes élményei alapján, hiszen pár napja számolt be az első három művet felsorakoztató koncertről, s akkor már, véli, minden mondandóját megfogalmazta. De talán mégsem egészen így van. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A közvélemény Beethoven kései kvartettjeivel tekinti egyenrangúnak Bartók hat vonósnégyesét. Az újjáalakult Kelemen Kvartett magasra helyezte a mércét, amikor két bemutatkozó hangversenyén valamennyi művet megszólaltatta. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Egy mű, amely nosztalgikusan a múltba réved, ám ugyanolyan vágyakozva tekint a jövőbe is, amelyben – százhatvan évvel a keletkezése után – talán végre fel is fedezik… Ízelítő a Brahms-maratonból: a D-dúr szerenád. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Hogyan kerülhet össze egy balkáni népzenét játszó együttes egy klasszikus vonósnégyessel? Mi köze van Bartóknak a szerb-horvát tamburazenéhez? Nagyon is sok, amint azt a CAFe Budapest nyitókoncertjén megtudhattuk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
A fesztivál utolsó napja papíron három, de valójában öt koncertet is magában foglalt, azonban akadt még más meglepetés is. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Igen sokat ígért a Kelemen-kvartett március 30-i fesztiválhangversenye a Vigadóban. Az álmoskönyv szerint nagyon jó jel, ha egy hangverseny a Mendelssohn-oktettel kezdődik és Schubert C-dúr vonósötösével végződik. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
A Kelemen-kvartett zeneakadémiai bemutatkozása nem váratott sokáig magára. November 3-án több mint 200 évet felölelő, nagyszabású műsorral avatták újra legkedvesebb koncerttermünket mint a kamarazene szentélyét – egy több mint emlékezetes hangversenyen. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
A fesztivál délelőtti hangversenyei az estieknél valamivel rövidebbek, szünet nélküliek voltak, s hangulatuk, ha lehetséges, még családiasabb és elengedettebb volt. Mintegy ízelítőképpen az augusztus 19-i zárónap délelőtti hangversenyéről számolok be a Revizor olvasóinak. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Az idei Kaposvári Kamarazenei Fesztiválon egy napos késéssel megjelenve, azzal a hangversennyel kezdem beszámolóimat, amely az én számomra először szolgált olyan igazi, felvillanyozó, kaposvári zenei élménnyel. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.