Rendkívül ellentmondásos érzéseket keltett bennem Győri Noémi és kamarapartnerei „Haydn és Mozart fuvolanégyeseit” („Haydn • Mozart Flute Quartets”) tartalmazó, új hanglemeze. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Jean-Jacques-Baptist Anet-t a legnagyobb barokk hegedűsök között tartjuk számon, különösen a franciák körében. Arcangelo Corelli tanítványa, Antoine Forqueray és a „nagy” Couperin kamarapartnere mesteréhez hasonlóan híres volt rögtönzéseiről. És Corellire ütött abban is, hogy önálló hangszeres kompozíciókat publikált. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Bár kortárs kiadványokról van szó, a lemezek mégis történeti asszociációkat juttattak az eszembe: két ellentmondásos „aranykor” akusztikus emlékfoszlányaiként hallgattam őket. MERÉNYI PÉTER ÍRÁSA.
A kis országok lemezkiadói a dolgok természetéből fakadó módon nem olyanok, mint a nagyokéi: míg az utóbbiak az egész világ előadói közül válogatnak, az előbbiek döntően a hazai zenekarokat, karmestereket, énekeseket és hangszeres szólistákat foglalkoztatják – ez is a dolguk. Persze a kizárólagosság törvénye nincs kőbe vésve, kivétel is akad bőven. Ilyen a Hungaroton egyik legutóbbi korongja, amelyen külföldi világnagyság muzsikál. CSENGERY KRISTÓF CIKKE.
Ha ketten játsszák ugyanazt, az nem ugyanaz – szokás mondani. Egri Mónika és Pertis Attila új lemeze kapcsán egyedi jelentéssel telik meg ez az ősi evidencia. Hat Liszt-rapszódia felettébb ritkán hallott, négykezes verzióját adják elő zongorán. ASZÓDI MÁRK CIKKE.
Drágakőre lelt Vashegyi György a nápolyi zenei könyvtárak kincsei között: Gennaro Manna nagyheti responzóriumaira, melyeket kórusának 17 fős „válogatottjával”, a Gyöngyösi Leventéből (orgona) és Vályi Csillából (gordonka) álló continuo-szekció közreműködésével vett lemezre. MALINA JÁNOS CIKKE.
Csak dicséret illeti az Authentic Quartet nevű régi hangszeres vonósnégyes-formációt és a Hungarotont, amiért elvégzett egy voltaképpen kötelező feladatot, és lemezre vette Werner és Albrechtsberger hat, illetve hét kéttételes fúgás kvartettjét. MALINA JÁNOS CIKKE.
William Shield angol zeneszerzőt, aki kortársként végigélte előbb Mozart, majd Schubert teljes életét, jól megérdemelt örök álmából ébresztették fel Szabadi Vilmosék. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Johann Baptist Vanhal csehországi születésű osztrák zeneszerző (1739–1813) „szerény körülmények között, de kényelemben” élt élete végén a bécsi Stephansdom közelében található lakásán – biográfusa, Paul R. Bryan megfogalmazása szerint. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Amire régen vártunk, most meglett: Bartók legnagyobb szabású zenekari műveinek Kocsis Zoltán által irányított felvétele. És érdekes módon nem is annyira az evidensen egyetemesebb jelentőségű mű, a Zene.., mint a Divertimento előadása hat revelációként. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Bartók két legnagyobb műve a Kétzongorás szonáta és a Zene húros-ütőhangszerekre és cselesztára. A hat vonósnégyesből álló sorozat azonban az életművet összegzi a velőtrázó húrokon. És a Mikrokosmos vonósnégyes felvételével most megszületett talán legjelentősebb előadásuk. CSONT ANDRÁS CIKKE.
Három kompozíciót tartalmaz Láng Istvánnak a Hungaroton és a Bartók Rádió közös kiadásában megjelent szerzői lemeze, amelyen mindvégig a Rádiózenekar (bocsánat, MR Szimfonikusok) működik közre különböző összetételekben. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Egy generációba tartozó két zeneszerző ikerportréját kísérli megrajzolni a CD, melybe „bele van zárva tíz év”, nyilatkozza róla az egyik főszereplő, Vajda Gergely; Horváth Balázs szerint meg a lemez amolyan helyzetjelentés. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Az 1949-ben született zeneszerző egyfelvonásos operája Görgey Gábor immár negyven éves Délutáni tea című drámája alapján készült 1999-ben. A kis opera most CD-n is elérhető, a bemutatóval azonos szereposztásban. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
Csak gratulálni tudunk Móri Beátának a Hungarotonnál megjelent szólólemezéhez; mégpedig külön a bemutatott jelentékeny darabokhoz, és külön a magasrendű előadóművészi teljesítményhez. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.