Debreceni Csokonai Színház

MI NEM ÍGY MONDJUK
Strindberg: Júlia kisasszony/ Debreceni Csokonai Nemzeti Színház

Strindberg 1880-as évek végén megrajzolt „szerelmi háromszöge” Jeles András értelmezésében kortársunkként beszél az alá-fölérendeltségi viszonyokkal átszőtt férfi-nő kapcsolatról, szexről és hatalomról, a nemek és osztályok harcáról. Szerelmet azonban már nyomokban sem tartalmaz, na nem mintha valaha lett volna társadalmi osztályokon átívelő konszenzus annak mibenlétéről. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

DEBRECENBE KÉNE MENNI
Korngold: A halott város / Debreceni Csokonai Színház, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2012

Amióta az Andrássy úton – látszólag kétségbe vonva a korábbi kurzus összes műfaji vívmányát – teljes esztétikai hátraarcot hajtottak végre, a „szép zene, szép ruha, szép díszlet” látóhatáránál messzebbre pillantó operabarátok kiéhezetten keresik az örömforrásokat. GÖRÖMBEY G. SZILÁRD CIKKE.

Tovább a cikkhez

ESZMÉK KÖZT AZ ŰR
Madách Imre: Az ember tragédiája / Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház – Csokonai Színház

Vidnyánszky Attila színházi nyelvének ismerete várakozásokat ébreszt. Sikerül-e Madách szentenciózus nyelvezetének színházi kifejezést adni? Képes-e felbontani az üzenetet közvetítő zárt drámai struktúrát, megújítani a Tragédia-rendezések hagyományát? KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez