Nehéz legyőzni a kísértést, hogy cikkemet ne élcelődéssel kezdjem azon, hogy végre kiderült, mire (lesznek) jók az országszerte gombamód szaporodó stadionok. Képmutató sem leszek, mert azért ez is eszembe jutott a stadion-Hamletet nézve, de nem elsősorban ez. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Debreceni Csokonai Színház
EGY CSALÁDREGÉNY VÉGE
MINT AMIKOR A VERSENYLOVAK MEGMUTATJÁK… Beszélgetés Andrássy Mátéval
Ha nem úgy állnak a csillagok és nem akkor kerül be az SZFE-re, valószínűleg másba kezd, de legalábbis másként. Hogy mennyire fér meg valakiben két teljességet kívánó létforma, a független és a kőszínházi, hogyan lehet mindezt összeegyeztetni, erről is beszélgettünk Andrássy Mátéval. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
SZERELMEZZ, NE HÁBORÚZZ Kálmán Imre: Csárdáskirálynő / Csokonai Színház, Debrecen
Az operett olyan anyag, amely képes a színház törvényeinek alávetni magát. Rendkívüli rugalmasságát mutatja, hogy az aktuális igényeknek megfelelően lehet alakítani szövegét, cselekményét, zenéjét; igaz, a változtatások csak akkor működnek, ha a műfaj szabályait figyelembe veszik. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
MI NEM ÍGY MONDJUK Strindberg: Júlia kisasszony/ Debreceni Csokonai Nemzeti Színház
Strindberg 1880-as évek végén megrajzolt „szerelmi háromszöge” Jeles András értelmezésében kortársunkként beszél az alá-fölérendeltségi viszonyokkal átszőtt férfi-nő kapcsolatról, szexről és hatalomról, a nemek és osztályok harcáról. Szerelmet azonban már nyomokban sem tartalmaz, na nem mintha valaha lett volna társadalmi osztályokon átívelő konszenzus annak mibenlétéről. KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
KEVESEBB TÖBB LENNE DESZKA Fesztivál, 2016
A drámaírók szakmai műhelytalálkozójából Debrecenben színházi fesztivál lett. Igaz, a magyar drámák előadásainak fesztiválja. NÁNAY ISTVÁN BESZÁMOLÓJA.
KÖZÜGY A SZERELEM Shakespeare: Rómeó és Júlia / Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen
Szikszai Rémusz rendezéseinek központi témája az egyén és a hatalom egyenlőtlen viszonya. A rendszer elleni fellépés, egyáltalán: bármiféle ellentmondás lehetetlenségéből fakadó tragédia. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
KIFORDULT A VILÁG… Georges Feydeau: Bolha a fülbe / Debreceni Csokonai Színház, POSZT 2013
A Tüzes Kandúr Brüsszelben van, Európa – de legalábbis az EU – egy kupleráj. Sokan ennyit olvastak ki tanulságként Vidnyánszky Attila Feydeau-rendezéséből. Pedig vannak az előadásnak más tanulságai – még kevésbé frappírozóak. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
JÓ, DE NEM ELÉG, NEM ELÉG JÓ Helyzetjelentés a XIII. POSZT-ról
Schilling Árpád a kultúrkampfról ír, Bodrogi Gyula is utazott ekhós szekéren, a nemzetközi helyzet fokozódik, zajlik a poszt. Látunk azért előadásokat is, ezekről fogok írni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
HAGYOMÁNNYAL SZEMBEN Csokonai Fesztivál / Csokonai Színház, Debrecen
A Csokonai Színház ambiciózusan, egy hetes „ünnepi” fesztivállal kezdi a 2012/2013-as évadot azért, hogy egybegyűjtve mutassa fel az elmúlt években Debrecenben született értékeket. KRICSFALUSI BEATRIX ELEMZÉSE.
FEKETE GILISZTA A VÁRBAN William Shakespeare: A vihar / Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház / Gyulai Shakespeare Fesztivál 2012
Prosperóból Prospera, púpos Caliban, megsokszorozott Ariel, papír, papír és papír, vártól idegen díszlet meg egyéb furcsaságok. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
DEBRECENBE KÉNE MENNI Korngold: A halott város / Debreceni Csokonai Színház, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2012
Amióta az Andrássy úton – látszólag kétségbe vonva a korábbi kurzus összes műfaji vívmányát – teljes esztétikai hátraarcot hajtottak végre, a „szép zene, szép ruha, szép díszlet” látóhatáránál messzebbre pillantó operabarátok kiéhezetten keresik az örömforrásokat. GÖRÖMBEY G. SZILÁRD CIKKE.
KELETEN A HELYZET VI. Deszka Fesztivál, Debrecen
Ha kortársként jelöli magát bármi, önkéntelenül végigfut bennünk: mi is, ki is a kortárs? Az oroszban (róluk még lesz szó) ráadásul a kortárs megegyezik a korszerűvel – nálunk ugyan nem, de aspektusa ott bujkál a mi kortárs szavunkban is. V. GILBERT EDIT BESZÁMOLÓJA.
ESZMÉK KÖZT AZ ŰR Madách Imre: Az ember tragédiája / Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház – Csokonai Színház
Vidnyánszky Attila színházi nyelvének ismerete várakozásokat ébreszt. Sikerül-e Madách szentenciózus nyelvezetének színházi kifejezést adni? Képes-e felbontani az üzenetet közvetítő zárt drámai struktúrát, megújítani a Tragédia-rendezések hagyományát? KRICSFALUSI BEATRIX KRITIKÁJA.
VIGYÁZAT, CSALÓK! Molière: Scapin, a szemfényvesztő / Debreceni Csokonai Színház
Nagy mesterek, ha találkoznak: az érett Molière és a megszokott formáját hozó Silviu Purcărete a debreceni színházban adtak randevút egymásnak. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
PARADIGMAVÁLTÁS? Kodály: Háry János / Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Budapesti Nyári Fesztivál 2011
Pár évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Kodály Zoltán emblematikus színpadi művét, a Háry Jánost ritkaságként köszöntsük a Margitszigeten. BÓKA GÁBOR CIKKE.