David Fincher név nélküli bérgyilkosa precíz, professzionális gépezet, amelynek működésében egy ponton váratlanul hiba lép fel. A gyilkos ironikus hangvételű, egzisztenciális thriller – többféle értelmezési lehetőséggel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Soha nem jutott eszembe korábban, hogy a Haramiák című dráma a Harcosok klubjának az előképe, Olasz Renátónak viszont igen. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A Harcosok klubja első bemutatója idején az ezredforduló globális kultuszdarabja lett, jóformán az is látta, aki nem látta. BÉKÉS BÁLINT KRITIKÁJA.
Washingtoni politikai körök önzéssel, hatalomvággyal és aljassággal teli játszmái sokrétegű történettel, parádés alakításokkal és lélegzetelállító rendezéssel. A szenzációs, harmadik évadát nemsokára bemutató Kártyavárral a tévésorozatok nem csak beérték, de sok tekintetben le is hagyták a mozifilmet. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
Nem jövünk azzal, hogy „méltatlanul mellőzték” 2013-ban Eli Roth horrorszériáját, a Hemlock Grove-ot, mert ez így nem igaz. Voltak sokkal jobb újoncok az adott évben, viszont bizarrabbak, zavarba ejtőbbek, merészebbek és őrültebbek aligha. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
David Fincher nem éppen randibarát filmjében, a Holtodiglanban illúzió a szerelem, az élet pedig álom, avagy mesék, amelyek rosszul végződnek. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A feminista ikon, a bosszúálló, törékeny goth angyal, a tetovált Lisbeth Salander visszatért a vászonra. Más dolga, úgy fest, most nem nagyon akadt, mint ujja köré csavarni az amerikai célközönséget. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Ki gondolta volna, hogy a Facebook megálmodóinak ármányokban gazdag története alig különbözik bármilyen nagyvállalat sikersztorijától. A közösségi háló húsba vágóan aktuális témája ellenére voltaképpen egy régi vágású karriertörténetről mesél. NAGY V. GERGŐ ÍRÁSA.