A Puskás Tamás vezette Centrál Színházban bemutatták az évad egyik legjobb és legfontosabb előadását – mondom, miközben még az évad felénél sem tartunk. Chapeau. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Alföldi Róbert rendezése eleven színházi paradoxon: hatásos előadás – nem különösebben erős, izgalmas vagy jelentékeny főszereplőkkel. Sok a csend, sok a támadó látvány- és játékötlet, sok a hisztéria a budaörsi Elektrában. Néha túl sok. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
Milyen könnyed, milyen kedves, s egyben milyen szomorú is ez a szépen kivitelezett szerelmi tanmese! S illik rá az ismert mondás: „A helyzet reménytelen, de nem súlyos.” GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A siker receptje a legegyszerűbb: megírni, megrendezni, eljátszani. A Terápia 3. évada pont ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Nem ismertem én ezt, Lev Tolsztojnak A sötétség hatalma című darabját. És ha csak az előadást látom, hát meg nem mondtam volna, hogy ő írta. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ősbemutató a Trafóban. Színházi keresés, kutatás, kísérletezés. A nagyváradi Szigligeti Színház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara és a Tomcsa Sándor Színház dráMÁzat II. című pályázatának egyik díjnyertes darabja a kísérlet alanya és tárgya. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.
Reklámfilmesként kezdte, idén egy különleges játékfilmmel debütált. A Liza, a rókatündér története a japán mitológiát, képi világa Jeunet és Wes Anderson filmjeinek hangulatát idézik. Ujj Mészáros Károllyal szürreális ázsiai popzenéről, a reklámfilmezés erkölcsi vetületéről, és persze a Liza titkairól beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Mesebeli romantika, bájos humor és sok önirónia: a Liza, a rókatündér újszerű hang a magyar filmben, miközben sok megoldása már ismerős lehet az átlagnézőnek is a világ mozgóképes terméséből. Mindemellett kellemesen elszórakoztat a maga másfél órájában. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA.