Szív Ernő vélhetőleg pontosan tudja, hogy a tárcanovella nevel is: hogyan tegyük magunkat érdemessé a valóság egész más aspektusainak érzékenységére, hogy meghalljuk a mélyről folytonosan feltörő zenét, amely minden pillanatban, ha nem is valóság, de elviselhető jelenlét. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez