Interaktív panaszirodát nyit a Trafóban a STEREO Akt: a We Hear You – Hallgatlak! című előadásban azonban nem csak arra kíváncsiak az alkotók, mi a bajunk a rendszerrel, de arra is biztatnak, hogy megoldásokat keressünk. Boross Martin rendezővel beszélgettünk részvételről, dramaturgiáról, aktivizmusról. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A jelen kihívásaival történő szókimondó szembesítés mellett a Szigeten találkoztunk formakereső előadással, ami a jövőbe akar látni, de olyannal is, ami a múlt rekonstrukciójának a lehetetlenségével foglalkozott. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A latin mondás – duo si faciunt idem, non est idem – szerint ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Mintha csak a régi bölcsesség illusztrációját láttuk volna Zsámbékon a két előadásban. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A tavaly először meghirdetett Titánium Színházi Szemle egyik nyertes pályázata Boross Martin rendezése, a Felülről az ibolyát. Milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a fiatal, tehetséges alkotóknak? Erről is kérdeztük az előadás rendezőjét. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Ardai Petra és a Tünet Együttes találkozása bő egy év leforgása alatt újabb szeretnivaló, jó levegőjű, keresetlen könnyedsége mellett is húsba vágó kérdésekkel szembesítő előadást eredményezett. Moszkva tér, végállomás, leszállás. Kérjük, hagyják el a szerelvényt. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
Nyár végén, ősz elején ugyan hiányzik már a színház, de nem nagyon akaródzik még bemenni az épületekbe. A Placcc őszi kiadása az átmenetet könnyíti meg: színház a városban, város a színházban. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Decemberben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Tünet Együttes, a társulat vezetője idén lett negyvennégy éves, nem meglepő hát, hogy a társulat körül megszaporodtak az idő múlásával, a számvetéssel, a halál gondolatával foglalkozó darabok. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
Kit érdekel ma a Szovjetunió, annak hajdani főtitkára s botrányhős lánya? Sorssá lényegülhet-e egy diktatúra árnyékában mindent megkapó vagy megszerző nő élete? Dráma vagy csupán egy parádés szerep lehetőségét kínáló szöveg a Dolcsaja Vita? NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Ha van tökéletes ellentéte a halott színháznak, a Holland cunami az. Van azonban az előadásnak egy olyan rétege is, amelyet úgy lehetne megragadni, hogy elment az értelmiségi közönség színházba, ahol látá, hogy a tolerancia jó. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.