A Látszatélet dokumentarista alapozottságú kísértethistória, Mundruczó Kornél összetéveszthetetlen modorában elbeszélve. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Erős előadásokat újranézni legalább akkora örömforrás, mint egy jó könyvet újraolvasni: hirtelen más részletek lesznek fontosak, de az is előfordulhat, hogy a nagy egészről alkotott kép változik meg. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
Persze, hogy vállalás, persze, hogy brutális – de alapvetően mégiscsak egy színházi előadás ez, a Faust, Schilling Árpád rendezésében, a Katonában, két estén. Állít, kérdez és gondolkodtat – és alaposan megdolgoztatja azt a nézőt is, aki mindent bedob, hogy vele menjen. Kaland. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A Bayerische Staatsoper, környékén a Kempinski Hotellel, a Pradával és a Louis Vuittonnal, Németország egyik leggazdagabb operaháza. Luxus mindenekfelett, a színház körül és a színházban egyaránt. KELEMEN KRISTÓF JEGYZETE.
„Leszoptam Rákosit, kinyaltam Kádárt, most meg mehetek a picsába?!” – kérdezi Sápi Mercédesz egyikeként a Lipót csatarendben távozó lakóinak. Egy sárga, magyar világhírű intézet haláltánca. Nekünk meg igencsak érdemes kapaszkodnunk a vaságyakba és az infúziós állványokba, hogy e tánc szédülete nehogy magával rántson. CSATÁDI GÁBOR ÍRÁSA.
Két dolgot ne feledjünk. Már az első percben egyértelmű(nek tűnik) egy video-bejátszás alapján: aki meg akar halni, meghal. Az utolsó munkanapját abszolváló eutanázia-klinikán alkalmazott kezeléseket pedig megfigyelők ellenőrzik. Mi, a nézők. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Sehol egy púpos udvari bolond vagy egy naiv, riadt szemű lány. Nyoma sincs a daliás hercegnek és fényűző udvartartásának. Schilling Árpád számot vet a Rigoletto játékhagyományával, hogy aztán szembeforduljon vele, így újraértelmezve az életidegen, sokat látott szereptípusokat. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A FEKETEország majd’ négy évvel ezelőtti bemutatója környékén íródott kritikák nem csupán a legprogresszívebbnek tartott hazai színházi műhely új premierjéről, hanem az országban akkoriban uralkodó közállapotokról is tanúskodnak. Nem véletlenül. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
A Bárka mögötti mobil konténerben játszódó véres teremtés- és pusztulástörténet kritikai recepciója széles spektrumon mozog a teljes elutasítástól a leplezetlen rajongásig. Minden írás egyezik azonban abban, hogy hosszasan meséli a darab sztoriját. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Ha valaki egyszer megírja a Pesti Est című programajánló magazin történetét, feltehetően előkelő helyen szerepelteti majd benne a tényt, hogy 2007-ben a Krétakör Színház a lap inspirálta előadással rukkolt elő. A társulatnak viszont nincs oka büszkélkedni a produkcióval. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.