„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
AMIKOR A PARA AZ ÚR A FEJBEN Kelsey Mann: Agymanók 2
Minden idők egyik legjobb animációjának folytatása nem lett minden idők másik legjobb animációja, de az Agymanók 2 így is visszaad valamit a Pixarba vetett, az elmúlt években megtépázódott hitünkből. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
FELHŐBE MENTÉS Lengyel András: …minden fent van a felhőben… / Ludwig Múzeum
Lengyel András legutóbbi kiállítása, a Budapest felett az ég 2004-ben volt látható a Ludwig Múzeumban. A cím – utalva Wim Wenders filmdrámájára – nem esett messze Lengyel technikájától: megfigyelni és meghallgatni a város lakóinak gondolatait. És mik lehetnének erre alkalmasabbak, mint a felhők? A felhő motívumán túlmutatva a retrospektív kiállítás most átfogóbb, gazdagabb anyagot tár a látogatók elé. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.
UGASSON MÉG! Mozsik Imre: Oktatás / TÁP Színház a Jurányi Házban
Nem, nem a Szentivánéjit láttam, amiben Zuboly az oroszlán szerepét is elkívánja, mondván: „Majd ordítok én, hogy még a fejedelem is azt kiáltja rá: ordítson még egyszer!” Hajduk Károlyt hallottam ugatni Ionesco Különórájának Mozsik Imre által átírt változatában. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN. BÍZHATUNK A LÉTEZÉSBEN? Moesko Péter: Őszi hó
Moesko Péter új regényének hősei a rendszerváltás körül születtek és az azóta kialakult „gyűlöletalapú társadalom”-ban kénytelenek boldogulni. A három főszereplő három modell, de három valódi sors is. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
NÉHA JOBB NEM FELÉBREDNI Merre jársz…? / Színház- és Filmművészeti Egyetem, Padlás
Együtt jár-e törvényszerűen a talajvesztettség az álmokba meneküléssel? Meddig zárható ki büntetlenül a külvilág valósága? Az előadásban ábrázolt elbizonytalanodáshoz a közelmúltban kényszerűen átalakult Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős prózai színészosztályának összes kétségének is jó eséllyel köze van. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA.
A SZEMÜK SE ÁLL JÓL Grimm testvérek–Fodor Orsolya–Oláh-Bebesi Bori: Egyszem, Kétszem, Háromszem / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Kirekesztés és normalitás kérdéseit veti fel a Grimm testvérek Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű című meséje, és a belőle készült adaptáció is, amelyet Fodor Orsolya és Oláh-Bebesi Bori készítette a Ciróka Bábszínház számára. A kettő között csak finom hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A RÉMKIRÁLY ELSZABADUL John Wick: 4. felvonás
Úgy fest, kifogyott a lendület a szuperkúl bérgyilkos történetéből. A közel háromórás John Wick: 4. felvonás akciódúsabb lett, mint az előző részek, de monotonabb és öncélúbb is, jóval kevesebb teret engedve az érzelmi azonosulásnak. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
RETTEGÉS ÉS EMANCIPÁCIÓ A bostoni fojtogató / Disney+
A bostoni fojtogató és a Zodiákus mindmáig felderítetlen esete remek nyersanyag ahhoz, hogy újabb és újabb filmek szülessenek a témában. Matt Ruskin új verziója David Fincher mintáját követi: két újságírónő szemszögéből mondja el a maga verzióját. Egy olyan korban, amikor egy hivatásának élő nő gyanúsabb jelenség lehetett, mint maga a tettes. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
„MUSZÁJ ŐT BESKATULYÁZNI?” Beszélgetés Sarah Johanna Theurerrel, Ladik Katalin Ooooooooo-pus című müncheni kiállításának társkurátorával
Március 2-án nyílt meg Münchenben és szeptember 10-éig látható Ladik Katalin első retrospektív kiállítása Németországban a Haus der Kunst múzeumban. A kiállítás társkurátorával, Sarah Johanna Theurerrel beszélgettünk a tárlat felépítéséről, ennek kapcsán pedig Ladik Katalin életművéről. CSEICSNER OTÍLIA INTERJÚJA.
„A PÁRKAPCSOLATOKAT JELLEMZŐ KÁOSZT NEM LEHET SZABÁLYOZNI” Beszélgetés Tasnádi Istvánnal
A genderkérdés fényében vizsgálja a férfi-nő viszonyt Tasnádi István darabja, a Tapasztalt asszony. Az Orlai Produkciós Iroda bemutatóját a szerző rendezésében március 31-én tartják a Jurányi Ház színháztermében. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Hirdetés
DE MIÉRT MOSUNK? Petőfi Sándor: János vitéz / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
GOMBÁK FÖLDJÉN The Last of Us / HBO
Adaptálni soha nem könnyű feladat, akár könyv, akár játék a forrás. Ez hatványozottan igaz egy olyan alapanyag esetében, mint amilyen a videojáték iparának – valószínűleg mindenkori – non plus ultrája, a Naughty Dog égisze alatt készült The Last of Us. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.
TÖRTÉNETEK A 21. SZÁZADBÓL Dekameron 2023 / Budapest Bábszínház
Fájdalmasan ismerős világ rajzolódik ki a Budapest Bábszínház új bemutatójában: Szikszai Rémusz és a népes alkotócsapat igazán mindent bevet, de vajon mire elég ez? BÁLINT ZSÓFIA ÍRÁSA.
NEMZEDÉKEK, VILLANÓFÉNYBEN Bartis Attila – Mikó Csaba: A vége / Radnóti Miklós Színház
A látványos képek, a kimondott dialógusok s a szereplők cselekvései paralel módon mesélik el, mi történik a külvilágban, s mi megy végbe hőseink pszichéjében és privát történetében. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
AKIKET AZ ÚT SZÉLÉN HAGYUNK Füge Produkció – ESZME: Édouard Louis: Ki ölte meg az apámat / Jurányi Ház
Természetesen tudjuk, hogyan lehet biztosan elrontani egy homoszexuális fiatal fiú neveltetését. Nem kell hozzá sok, csak az elfogadás hiánya, némi alkohol, illetve a kapcsolat megszakítása. De képesek vagyunk-e mögé látni ennek az el nem fogadásnak? Tudjuk-e tágabb kontextusban vizsgálni? És jut-e idő mindeközben a szórakozásra is? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
PÉLDÁZAT A LÉT BÖLCSŐJÉBŐL Kojot négy lelke
Robosztus bölények, helyeslő mosómedvék, bűn mérgével átitatott kígyók, hiszékeny kacsák, ármánykodó prérifarkas és az általa formált emberek lakják a teknős alakú, páratlan Paradicsomot, ahol a teremtett harmóniát az ösztönök önkénye bolygatja meg Gauder Áron régóta dédelgetett tanmeséjében. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
MENNYIRE GAZDAG A CSEND A csendes lány
Nagyon szép, nagyon egyszerű, nagyon ír film a hallgatás és a törődés erejéről. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
NEM IS GONOSZ, NEM IS ÖRDÖGI Luther: A lemenő nap / Netflix
A Luther című brit tévésorozat évadról évadra növelni tudta a nézettségét, és a nyomozó egyre népszerűbb lett a krimi rajongói között, logikus volt tehát, hogy nagyobb léptékben, egész estés filmben is kipróbálják. Idris Elba azonban igazi ellenfél nélkül már nem olyan érdekes. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
A VÉRTANÚ HOLTTESTE Mervorious–Brazil: Hosszú az út hazáig
A képregény itthon mindmáig szubkulturális műfaj, a történelmi képregény pedig azon belül is alkategória, holott kiválóan alkalmas történelmi események felidézésere, elmesélésére. A hazai készítésű történelmi képregények száma az elmúlt években növekedni kezdett. A Képes Krónikák Kiadó 1848-as ihletettségű képregénye hű marad a történelmi eseményekhez, de a tények hézagait izgalmasan tölti ki fiktív elemekkel. BAYER ANTAL RECENZIÓJA.