lady D. H. Lawrence regénye kalandos utat járt be addig, amíg világszerte milliók olvasták és oldalról oldalra döbbentek meg azon, amit az 1920-as években az angol szerző papírra vetett. Lawrence nem élhette meg művének sikerét, ugyanis a Lady Chatterley szeretője 1928-as olaszországi megjelenését követően — miután szülőhazájában, Angliában rögtön betiltották az obszcén nyelvezet és a szex ábrázolása miatt —, az író 1930-ban meghalt.
 Jelenetek a filmből |
A könyv cenzúrázatlan változatát Angliában csak 1960-ban adták ki, amikor a korszellemet meghatározta a szexuális forradalom és a lázadás motívuma. A „szex, drogok és rock and roll” hármashoz érkezett meg D. H. Lawrence regénye, mely azon túl, hogy egy tiltott szerelem története, az első világháború utáni Anglia társadalmi rendszerének a lenyomata, melyben a felső és alsó osztály élesen elkülönül egymástól. Az impozáns kastélyokban az asztaloknál ülve az urak döntöttek az őket kiszolgáló szolgák sorsáról – itt éppen a bányászok életét befolyásoló iparosítás kérdése merül fel.
A két világ között őrlődik a felső osztályhoz tartozó főhősnő, Constance Reid, aki eleinte hisz abban, hogy Sir Clifford Chatterley-vel kötött házasságában boldogság vár rá, ám az első nagy világégés közbeszól. A film elején az esküvőn találkozunk az ifjú párral, és már ekkor kiderül, hogy Connie világlátott nő, aki a múltjában német szeretővel és a benne lakozó vadsággal megy hozzá a merev és naiv Cliffordhoz (Matthew Duckett), akit visszahívnak a frontra, ahonnan aztán deréktól lefelé bénulva tér haza. A valódi házaséletet a vidéki otthonunkban, Wragbyben kezdik meg, ahol Connie-ra az ápoló feleség szerepe hárul; kötelességének eleget téve tolószékbe kényszerült férjét fürdeti, legépeli neki a könyvét, segít a birtokkal kapcsolatos teendők ellátásában és próbálja jobb kedvre deríteni. Lady Chatterley távol a nyüzsgő, londoni társasági élettől és a nővérétől egyre magányosabbá válik.
 A képek forrása: MAFAB |
Connie zabolázatlan természete kezd elhalványulni: a vidéki életben nem leli örömét, impotens férjétől pedig nem kapja meg az intimitás és a közelség érzését. Így, amikor Clifford a maga oktondi módján előáll az ötletével, hogy Connie más férfitól essen teherbe, ezzel biztosítva az örököst, kvázi engedélyt ad arra, hogy felesége szeretőt tartson. A férj számára az a legfontosabb, hogy a Chatterley név fennmaradjon, feleségére nem egyenjogú félként tekint, hanem az utódnemzés eszközeként. Azt azonban sem ő, sem Connie nem láthatja előre, hogy a félrelépés lehetősége egy forró és mindent elsöprő viszony, egy szerelem kezdetét fogja jelenteni. A birtokon dolgozó, egykori háborús veterán Oliver Mellors lesz az, akin megakad Connie tekintete. Kettejük egymásra találása lassan és óvatosan kezdődik, majd az első heves együttlét után napról napra bensőségesebb kötődés alakul ki köztük.
Ahogy a regényben Lawrence bátran használt akkoriban nem elfogadott szavakat arra, hogy minél érzékletesebben bemutassa Connie emancipációját, öntudatra ébredését és a testi gyönyörök felfedezését, úgy a legújabb feldolgozás rendezője, a színészből rendezővé avanzsált Laure de Clermont-Tonnerre szintén nem szemérmeskedik a szex ábrázolását illetően. Kosztümös filmben rég láttunk ennyire buja jeleneteket, melyekben a kamera hosszasan elidőz a meztelen testek összeolvadásán. Nem véletlenül kapta meg a film a 18+ korhatár besorolást, és valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy moziforgalmazásba (a fesztiválszerepléseket leszámítva) nem került, holott mind a színészi játék, mind a finom és elegáns operatőri munka (Benoît Delhomme kamerája elrepít bennünket a vadregényes angol vidékre), valamint Isabella Summers lágy és romantikus dallamai megérdemelték volna a nagyvásznat. Éppen ez a fajta erotika és szenvedély veszik ki a kortárs mozifilmekből, és ma inkább a streaming platformokon találunk a Lady Chatterley szeretőjéhez hasonló darabokat. Az megint más kérdés, hogy A Bridgerton-család, az Outlander, vagy a Lady Chatterley szeretője össze sem hasonlítható a szoft-pornót kínáló 365 nappal és folytatásaival.
A Lady Chatterley szeretője népszerűségét bizonyítja, hogy a könyv megjelenése óta számtalan adaptáció készült hozzá, legyen az sorozat vagy egészestés film. A ’80-as években még a francia erotikus film, az Emmanuelle sztárja, Sylvia Kristel is belebújt Lady Chatterley bőrébe. A legújabb adaptációban A koronából ismert Emma Corrin formálja meg Connie-t, az angol színésznő Diana hercegné szerepe után ismét olyan nőt ábrázol, aki csapdában érzi magát a hideg arisztokrácia körein belül és keresi a kitörési pontokat. Magányos lelki társát, Olivert Jack O’Connell alakítja, akivel remek összhangban vannak és elhisszük róluk, hogy nem tudnak egymás nélkül élni.
A Netflixen debütáló Lady Chatterley szeretőjében Connie és Oliver tragédiáját a kettejük között tátongó társadalmi szakadék okozza, valamint az, hogy mindketten házasok. Olivert felesége nem ereszti, de ha független lenne, akkor sem tudná azt az életszínvonalat nyújtani Connie-nak, amihez hozzászokott. Connie a válással bukott nőként élne tovább és az előkelő társaság céltáblájává válna. Az apja és a nővére egyaránt ellenzi azt, hogy elhagyja Cliffordot, mondván szeretők jönnek-mennek, a rang állandó. Míg a könyv nyitva hagyja a két szerelmes sorsát, addig Laure de Clermont-Tonnerre és a forgatókönyvíró, David Magee a romantikus lelkeknek kedvezve megadja számukra a boldog befejezést.