Fontos vagy nekem / Netflix
2021.03.03.

A csalók sosem voltak ronda emberek, ám az idősek gondnokságát ellátó Marla Graysont mintha a tökéletes emberek katalógusából húzták volna ki. Tökéletes a gátlástalansága és a mohósága is, ám egy nap emberére akad az orosz maffia egyik vezetője személyében. Blakeson ironikus párbaja, a Fontos vagy nekem remek és szinte hibátlan szórakozás. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.

Talán az Éjjeli féreg gyorsan tanuló, mindent magába szívó Louis Bloomja volt ilyen rideg és számító. Tipikus antihős. Majdnem erkölcstelent írtam, de a logikatanárom annak idején belém verte, hogy erkölcs nélküli ember nincs, így az olyanoknak, mint a tragédiákon élősködő, azok képeit a híradóknak eladó Bloomnak is megvannak a maguk szabályai, csak azok épp igen messze állnak az elfogadott erkölcsi normáktól. Például attól, hogy nem használjuk ki az idős, gyámoltalan embereket.
 
Csakhogy Marla Grayson (Rosamund Pike) épp ebből él. Sőt: művészi tökélyre fejlesztette a tudományát, hogy kirendelt gondnokként leszívja az idős emberek megtakarításait, házát, vagyonát. És mindezt törvényesen. Vagy legalábbis látszólag. Olyan elszánt, hideg és precíz, hogy szinte elemi undort kelt a nézőben. Saját bevallása szerint: kétféle ember létezik, aki elvesz és akitől elvesznek. Ő meg sosem akart az utóbbiak, a szegények közé tartozni. Nem csupán gazdagságot akar, de fegyverként, pörölyként is szeretné használni a pénzt, ahogy a szupergazdagok. S mindezt minimális erkölcsi megingás nélkül. Valahogy úgy, ahogy az emberben élő plebejus képzeli a gazdagokat.
 
Nem csoda, ha már az első pár perc után, semmi másnak nem drukkol a Fontos vagy nekem nézője, hogy jöjjön már valaki, Bruce Willis vagy Denzel Washington, és borítsa már rá a gördülékenyen működő, velejéig korrupt, ám annál prosperálóbb üzletét. És valóban: egy nap tényleg elpártol tőle a szerencse. Éppen akkor, amikor a sors a főnyereménnyel kecsegteti. Mohóságában egy olyan idős, tehetős és egyedülálló nő, Jennifer Peterson (Dianne Wiest) kerül a hálójába, aki tökéletes célpont a teljes és érzelemmentes megkopasztáshoz. Gyönyörű háza van, nem kevés megtakarítása, és mint kiderül, még gyémántokat is rejteget a banki széfjében. 
 
Marla a csapatával és párjával, a végrehajtó szerepét megtestesítő Frannal csakhamar megoldja, hogy Jennifer Petersont elnyelje a rendszer. Elég egy korrupt orvos, aki kijelenti: a hölgy sajnos zavart, egyre kevésbé ura önmagának, sürgősen tenni kell valamit. És Peterson máris egy börtönnek beillő idősek otthonában találja magát, ahol még a telefonját is elveszik.
 
Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből 
Csakhogy az idős hölgy Roman Lunyovnak (Peter Dinklage), a nem túl megbocsátó módszereitől ismert orosz maffiózónak az édesanyja. Aki csak azért nem lép gyorsan közbe, mert a hatóságok úgy tudják, hogy halott. De ami késik, nem múlik. Így lassan igazi háború bontakozik ki az orosz maffia és a gondnoki intézményt megtestesítő, nem túl ijedős Marla között, aki egyébként olyan, mint egy tökéletesen faragott műalkotás. 
 
A Fontos vagy nekem erőteljes vágásokkal, szinte videoklipszerűen mutatja be, hogy milyen hatékonyan és gyorsan jár el Marla és a rendszere. S bár van ebben némi ironikus távolságtartás, ettől valahogy még életszerűbbnek hat, pedig nem volnék egy anarchista, aki minden rendszer ősellensége. Jól mutatja, hogy leleménnyel, szívóssággal és pénzzel minden – elvileg az emberek védelmére kitalált szisztéma – a visszájára fordítható, és kétség sem férhet hozzá, hogy a valóság is valahogy így működhet, talán csak kevésbé látványos, és a végzet nem magassarkún lép be az emberhez. Bár ki tudja.
 
A Fontos vagy nekem Marlája abban különbözik a fent már említett Bloomtól, hogy utóbbi minden gátlástalansága ellenére is meg tudott őrizni valamit a rokonszenvünkből, és amikor a film végén megerősödve, a konkurenciát kiiktatva látjuk, egy fejlődő vállalkozás élén, megengedően bólintunk. Igazából nem akartuk, hogy elbukjon. Marla esetén ez nincs így. Rosamund Pike visszafogott zsenialitása és a forgatókönyv úgy építi fel nekünk a figurát, hogy még sebzett pillanataiban sem képes szánalmat kelteni. Bár tény, hogy Peter Dinklage maffiózója sem hőstípus, de hát az igazság nem mindig válogatja meg a végrehajtóit. Úgy kell hát végignézni a film mintegy kétórás játékidejét, hogy nincs pozitív figura, Lunyovnak is csak azért drukkolunk, mert ő helyettünk vesz elégtételt, ám ettől még ő sem lesz egy angyal. Sőt. 
 
A képek forrása: MAFAB
A képek forrása: MAFAB
A rendező, J Blakeson időnként persze jelzi, hogy mindezt ne vegyük véresen komolyan. Ezért is olyan vígjátékszerűek időnként Lunyov emberei, ezért járhat időnként túl az eszén Marla. Persze Dunklage kiválasztása, meg a gesztusai is jelzik, hogy ez a maffia csupán látszólag duzzad az erőtől, igazából kicsinyke óriás. Kijátszható, legyűrhető. Marla pedig nem az az ember, aki ne használná ki a kínálkozó réseket.
 
Igazából remek film a Fontos vagy nekem, ha azt vesszük, hogy milyen elemi ellenszenvet váltanak ki a karakterek, és mennyire megtornáztatja az igazságérzetünket. Majd épp ennyire értékelni fogjuk a forgatókönyvíró (aki egyben a rendező) finom trükkjeit, csalafintaságait, hogy újabb és újabb csavart csempésszen a történetbe, és úgy játsszon a morális érzékünkkel, mint macska az egérrel. És még a lezárással sem lesz bajunk. Így kell pontot tenni egy koherens, átgondolt, szinte hibátlanul elővezetett történet végére. És így kell kétségek (vagy bizonyosságok) között hagyni a nézőt a világ segítőkészsége és mohósága tekintetében.
 
Címkék: Netflix 2021