A szerző, Tittel Kinga idegenvezető és édesanya, és mindkét minőségében (szó szerint is értendő) jegyzi a szóban forgó köteteket. Amikor a Mesélő Budapest megírásába belekezdett, az volt a célja, hogy a városban járva, nézelődve legyen egy kézbe vehető és táskába csúsztatható kalauz, amelynek segítségével a gyerekek sokat megtudhatnak a bejárt helyekről. Az első kötet megjelenése alkalmával azt nyilatkozta, hogy eredetileg úgy tervezte, hogy „írni kellene egy mesekönyvet a városról a legkisebb korosztálynak. Ez kb. 5-6 évvel ezelőtt történt. El is kezdtem egy könyvet, de abban nem voltak sem nevek, sem dátumok, inkább csak olyan ‘egyszer volt, hol nem volt’-stílusban készült. Közben telt az idő, a gyerekek is nőttek és én is rájöttem, hogy talán szerencsésebb volna az idősebb korosztálynak, ismeretterjesztő stílusban írni.”

A kiadó szándéka az volt, hogy ez a kalauz hagyományos, print kiadvány legyen, az ahhoz mért interaktivitással, ez is teljesült, hiszen a könyv és a két újabban megjelent zsebkönyv nyomtatott termék, valóságosan kézbevehető, táskába rakható, lapozható, ha forgatják az olvasók, jól látszik rajta a használat.

A vállalkozás nagyságát mutatja, hogy a Mesélő Budapestet két új, a város egy-egy szeletével részletesen is foglalkozó kiadvány követte és minden bizonnyal lesz még folytatás. Budapest világváros, az egyik legkedveltebb úticél Európában, főváros is, központja egy országnak, egy régiónak, és történelmi város is, a magyar és az európai történelem fontos helyszínei találhatók meg itt, arról nem is beszélve, hogy földrajzilag is izgalmas település a Dunával, a szigetekkel, a síkvidék és a hegyek találkozásánál. Mindezt és még sok egyebet nem sikerülhet még egy olyan enciklopédikus igényű munkába sem sűríteni, mint ez az útikalauz, mégis az az olvasó érzése, hogy amennyire lehetett, a cél megvalósult, a Mesélő Budapest az általa bemutatott helyszínekkel, történelmi eseményekkel és hasznos információkkal olyan kötet lett, amit családi séták, iskolai kirándulások, de még tanórai foglalkozások során is haszonnal forgathatnak. Plusz piros pont, hogy az első kötet angol nyelvű változatban is kapható.

A kötet felosztása működőképes elképzelést mutat. Várostörténeti áttekintéssel indul, majd Budapestről tudható fontos, sok esetben hivatalos információk következnek, benne a zászlóval, címerrel, magával az elnevezéssel, de olvashatunk a „közműtáblák és csatornafedők” rendszeréről is, engem ez a rész teljesen elvarázsolt, úgy olvastam, mint egy kisgyerek, aki az ábécét tanulva titkoknak jut nyomára.

Külön fejezet szól a három társult városrészről, és azon belül a nevezetes épületekről, emlékművekről, fontos eseményekről. Nyilván itt bármely olvasóban lehet hiányérzet, hiszen lehetetlenség mindent bemutatni, én például a sportlétesítmények hiányát panaszolnám fel, ha méltánytalan akarnék lenni. De nem akarok, mert amiről viszont szó van a kötetben, azt mind alaposan, egyszersmind tömören és mégis közérthetően tálalja a szerző. Én magam a városban élő különböző keresztyén felekezetek bemutatásán mértem le a könyv szakmai igényességét, és azt mondhatom, hogy régen találkoztam olyan laikus leírással, ahol ilyen precízen és eközben érthetően informálnak.

Az első könyv kereteit jól érezhetően szétfeszítő mondani(ismertetni)való és a siker is adta az okot arra, hogy zsebkönyvsorozatként folytatódjon a projekt, így jelent meg előbb a Várnegyedet bemutató, majd idén a Dunával részletesen foglalkozó kötet. Mindkét téma bőségesen ad megismerni és feldolgozni valót. A Várnegyed titkai kötet „a várfallal körülvett és a várfal menti” tér történelmét, nevezetes látnivalóit mutatja be, támaszkodva a Mesélő Budapestben részletesen ismertetett várostörténetre, de azt részletezve. Maga a palota kapta terjedelemben a legnagyobb figyelmet, de a Dísz tértől a Clark Ádám térig, a nevezetes kapukon át szinte minden lényeges szóba kerül. Ebben a kötetben is idézetek (Jékelytől Tóth Árpádig), fotók és rajzolt térképek színesítik a szöveget. A zsebkönyv játékkal és nagyon hasznos tárgymutatóval teljes.

A legfrissebb kötet az előzőekhez hasonlóan elsősorban az épített értékekre fókuszál, de témájából adódóan többet foglalkozik magával a fogalommal, mert míg Budapest, vagy a Várnegyed esetében az épületek, emlékművek, történelmi emlékek konkrétabbak, ma is láthatóak, megmutathatóak, a Duna – hogyan is lehetne más? – megfoghatatlanabb. Természetesen sok információt kapunk a folyón átívelő hidakról (az ideiglenesekről is, amik már nem léteznek), kapunk magyarázatot néhány, ma már kevésbé ismert épülettel kapcsolatban (vízmérce házikó a Lánchídnál, hídmester-lakás!) és olyan fejezetek is szerepelnek a kötetben, mint az Elfelejtett szakmák a Dunán, benne az aranyászokkal, jegesekkel, Dunavízhordókkal. A címbe emelt „kincs” kifejezés azonban nem csak emiatt találó, hanem azért is, mert a Duna – és a Dunával kapcsolatos dolgok összessége – akár történelmileg, akár a jelen időben szemléljük: több, mint egy folyó, valóban kincs és ennek be-, sőt felmutatása a könyv egyik nagy értéke.

Szólni kell a fentiekkel együtt a kötetet illusztráló Kecskés Judit, illetve Garaczi Glória munkáiról is, előbbi a Mesélő Budapestet és A várnegyed titkait rajzolta, utóbbi A Duna kincseinél dolgozott együtt az íróval. Ezeket a kiadványokat, és nem csak azért, mert elsősorban gyerekeknek, fiataloknak szólnak, nem pusztán kiegészítik, vagy díszítik a rajzok, a különböző ötletes grafikai megoldások, hanem egyenrangú társai a szövegeknek. A már említett interakció is ezek segítségével valósulhat meg, a leíró részek mellett kisebb szövegdobozokban eltérő színnel is kiemelve vagy különleges, vagy éppen alapvető információk jelennek meg, amikkel aztán – a jól megválogatott képeknek is köszönhetően – jól feldolgozható és elraktározható ismeretekként számolhatunk.   

A Kolibri Kiadó által gondozott családi útikönyvsorozat eddig megjelent kötetei és azok sikere egyértelműen azt jelzi, hogy igény van az igényes ismeretterjesztő kiadványokra. Az olvasó, a felfedező pedig abban bízhat, hogy folytatása következik. Ha ilyen kiállítású és egyben ilyen alapos kiadványok születnek a jövőben akár Budapestről (mondjuk, például a közlekedés, vagy a már általam említett sport lehetne ilyen külön téma), akár vidéki nagyvárosokról, tájegységekről, az minden bizonnyal hasznos és népszerű lesz.