Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
2015.08.31.

Amikor majd fél évszázaddal ezelőtt először jelent meg magyarul, Lukács György úgy fejezte ki a véleményét, hogy az első kötetet remekműnek, a másodikat pedig jó regénynek tartja. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.

Ha Lukács kritikai intuícióját szokás is kétségbe vonni, magunk sem mondhatunk mást, minthogy színvonalkülönbség van a szöveg első és második része között, ha talán a határvonal nem is pontosan a két óriás kötet közé esik. Lesznai Anna (1885-1966) mintegy negyven éven keresztül foglalkozott ezzel az élete minden tanulságát magába foglaló főművével, s szövege filológiai státuszáról ma sem tudunk sokkal többet, mint fél évszázaddal ezelőtt. A magyar kiadást megelőző német fordítás mindenesetre brutális kiadói beavatkozásokon ment keresztül megjelenése előtt, s szövegének majdnem a fele áldozatul esett. Tudható, hogy a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői is rövidítettek. Lehet, hogy érdekes és vonzó kísértetnek tűnt fel számukra az amerikai emigrációból hazalátogató termetes idős hölgy (Ady, majd József Attila barátja, Berény Róberté, Kaffka Margité, Balázs Béláé, Lukácsé, és ki mindenkié még; egy időben Jászi Oszkár felesége), de talán többre becsülték könyve dokumentumértékét, mint költészetét.

A kettő egymáshoz való viszonya ma is kérdés (a jelen kiadás tudomásom szerint a ’66-os változatlan utánközlése), amit világosan mutat, hogy a Lesznai-kutatók sűrűn hivatkoznak a könyv főhősére, a regényelemzők pedig gyakran azonosítják Lesznaival. (E kutatásokat és elemzéseket említve nem kell valami kiterjedt vállalkozásra gondolni: Vezér Erzsébet úttörő 1979-es életrajza után csúcspontja mai napig a nagyszerű folyóirat, az Enigma 2007-es két Lesznai-száma [51., 52.], s ennek vendégszerkesztőjét, Török Petrát nevezhetjük – más publikációi, disszertációja, szövegközlései és kötetszerkesztései alapján is – az egyetlen Lesznai-specialistának.)

Ez a zavar vagy bizonytalanság magából a könyvből ered, hiszen ritka, hogy egy regény olyan híven követi szerzője életrajzát, hogy inkább az olykori különbségeket érdemes fölemlíteni. A valóságos tényeket nagy számban és koherensen rejtő regényt kulcsregénynek szoktuk nevezni (leghíresebb példája Klaus Mann Mephistója), s jellegzetessége, hogy az esztétikai élménytől függetlenül vagy akár annak hiányában is hatása titka a mögötte álló tényanyag. Esetünkben az a kérdés, hogy, noha a tényanyag hűsége Lesznai regényének első részére talán még inkább áll, mint a másodikra, csak az utóbbit érezzük kulcsregénynek. Erre a kérdésre nem teljesen kielégítő válasz, hogy az első rész hősei – a felvidéki földesurak – kevésbé ismert figurái a magyar történetnek, mint a Huszadik Század, a Nyugat, a Szellem, a Vasárnapi Kör, a Nyolcak alakjai.

Moscovitz Geyza – így hívták Lesznai Anna édesapját, s ebbe a névbe egy kis magyar történelem van belerejtve. A zsidó családnév és az „ősmagyar” utónév e keresztezése a zsidó kérdés megoldásának olyan illúzióját vetítette előre a névadás idején, amelyhez hasonlót csak a kommunista messianizmus kínált egy rövid ideig a II. világháború után. Ám míg a kommunista családok el is hallgatták gyermekeik előtt származásuk titkát, abban a reményben, hogy a múlt végképp eltörölhető, a liberális nacionalizmus azt kínálta, hogy a múltba be lehet lépni, azonosulni lehet vele, s zsidóként is lehet magyar úrrá válni. A nagytekintélyű orvos nagyapa, aki egykor a fiatal Kossuthtal osztozott szállásán (hol rendelőként, hol ügyvédi irodaként is használták fölváltva), majd az Andrássy família Leibarztja lett, nemességet nyert, birtokot vásárolt a Felvidéken, s ennek lett ura a fia. Szerencsés időben élt és halt: álmát végig tudta álmodni, jó földesura lett a szegénynépnek, barátságot ápolt a szomszéd katolikus és református földesurakkal, s ellenségei is csak a háta mögött merték lezsidózni. Csupán gazdasága fogyatkozott, mert az ésszerű gazdálkodást, a kereskedést, a pénzügyek rendben tartását zsidó tempónak tartotta és idegenkedett tőle. Itt nevelkedett a kastélyban és a gyönyörű kertben Moscovitz Amália alias Lesznai Anna.

A regénybeli Berkovits Istvánból (olyan regényes név, mint az igazi, nem akad még egy) pompás alakot formált írója. Őt is, és néhány barátját, Berci bácsit, Olivér bácsit és a többieket varázslónak nevezi a regénybeli kislány, Lizó, akinek nevelődési regénye a könyv első fele. Éppen mert egy kisgyermekkortól való felnövekedést idéz föl, tudja összesodorni a rengeteg szálú, igen gazdag történetet, emberi sorsok történetét, jellemrajzokat, társadalomtörténetet a varázslattal. Egybe tudja hangolni – ez a regény igazán nagy teljesítménye – a recsegő-ropogó társadalmi konstrukció, a fátyolt borító, asztalt terítő magnum áldomások világának (ahol „Piros borával megint itatott / Vármegye bálján jókedvü alispán, / Mindenki támadt, élt és szabadult, / Csak a plebs maradt egyedül a listán”), az egyenlőséget elutasító konzervatív liberalizmus világnézetének éles szemű és megvesztegethetetlen ábrázolását az idillel, ahol az előbbi aktorainak egy része jó és nemes ember. A kettő nem különül el egymástól, az idill éppoly igaz, mint az építmény ingatagsága, s pontosan ez a sok igazság, egymással szembenálló igazságok megérzékítése és felmutatása a regényműfaj küldetése.

Valaha egy igen jelentős regény bűnhődött és – giccsnek rágalmazva – bűnhődik még ma is azért, hogy rokonszenvvel ábrázolta a rossz oldal, a rabszolgatartók perspektíváját: az Elfújta a szél. Lesznai regényében a derék és becsületes urak éppúgy, mint a hitványak megváltoztathatatlannak tartják az úr és a szolga viszonyát, továbbá gyémántkemények a nemzetiségi ébredés elutasításának kérdésében. De mennyi csodálatos történet illeszkedik bele a nagy történetbe! Cserháthy Péter, a gőgös, indulatos nagybirtokos paraszt-cseléd szeretőjének monumentálissá váló alakja. Olivér bácsi költői esete, aki a szerelem kulináris alternatívájaként keresi udvarházról udvarházra járva az igazi smankerli (valami közelebbről nem meghatározott, sokféleképpen elkészíthető, tojáshabos édesség) egyszer megkóstolt ízét. Lizó bátyjának tragikus története, aki a személyes becsület megszállottjaként, a daliás apa komor, önmarcangoló változataként, minden kivételezést elutasítva hal – majdhogynem öngyilkossággal fölérő – úri, hősi halált az I. világháborúban.


Lizó is felnövekedik. Kertje továbbra is csudálatos, ám lassan kiszorul belőle. A liberális nacionalizmus órájának, a kert és a nagybirtok, a kert és a falu, a kert és a nemzeti politika a regényalakok által mélyen átélt látszat-harmóniájának vége. Közeledik a nagy háború. A regény második részének az a fő kérdése, hogy mit és mennyit lehet az idillből megőrizni. Egy jelentős asszony-alakot mindenesetre. De az a szabad, eredeti és nagyszabású női karakter, akinek minden szerelmi szenvedésben, szellemi és morális útkeresésben valami szellem előtti és morálon túli zsigeri életöröm adja meg a súlyát és biztonságát, mégsem elegendő arra, hogy a társadalmi és eszmei válságkorszak centrumában maradjon, ahogy a nevelődő és álmodozó kisgyermek, majd kamaszlány, majd fiatal felnőtt volt a középpontja az előző korszak történetének.

Valóban, a Kezdetben volt a kert két része között korszakváltás van, khtónikus rengések követik a megelőző nyugalmi állapotot. Mindenki újakra készül, az értelmiség új világnézetet keres. S itt lép előtérbe a regény kulcsregény-jellege. Balázs Béla, Lukács György, Jászi Oszkár, Fülep Lajos, Kaffka Margit, a Hatvany-család és mások jól felismerhetők, az események s azok hangulata is hiteles, még ha az író olykor változtat is a valóságon (Aranyossy László [Lukács György] nem éli túl a tanácsköztársaságot, Faludi Ákos [Jászi Oszkár] nem férje, hanem barátja és alkalmi szeretője a főhősnőnek). A kulcsregény igazodása a megtörtént igazságához azonban mindig ellentétes a fikció költészetének igazságával, s ez esztétikai problémák egész sorát generálja a Kezdetben volt a kert második részében. A történetek gazdagsága itt szétszóródáshoz vezet, az író már nem tudja olyan erős kézzel egyben tartani, mint korábban. A nagy szerelem, Cserháthy Józsi alakja (bizonnyal neki is van kulcsa, a naplókban I. Zoltánként szerepel, de egyelőre nem sikerült megtalálni), aki a legradikálisabb útkeresők egyikeként kommunista lesz, majd kitör belőle az úri gőg, s végül elméje elborul, túlzottan rikító, túlzottan példázatos. Ha szóról szóra megtörtént, akkor – hogy a korban divatos filozófiai idézettel éljek – annál rosszabb a tényekre nézve.

Markója Csilla Három kulcsregény és három sorsába zárt „vasárnapos” című színvonalas tanulmányában hívta fel arra a figyelmet, hogy más-más perspektívából Ritoók Emma és Kaffka Margit is megírta ugyanazt a társaságot (A szellem kalandorai, Állomások). Azóta – ha távolabbról is – hozzátehetjük ehhez a sorhoz Rakovszky Zsuzsa Szilánkok című regényét is. Lesznai regényének kitüntetett szerepe van, művészi értékben messze fölülmúlja Ritoókot és Kaffkának ezt a művét. Nagyszerű, hogy a Múlt és Jövő új kiadása esélyt adott a hazatalálására.
 

Ezt a készséggel elismert érdemet a kiadó vezetője, Kőbányai János is nagy nyomatékkal hangsúlyozza utószavában („A magam szerepe…”), noha alighanem érdemesebb megvárni, hogy mások mondják. Sajnálatos, hogy nem engedte át az utószó-írás feladatát hozzáértőnek, mert írása dilettáns. Gondolatnak nem elég egy nagyszerű, de közhellyé koptatott Ady-sor („Minden egész eltörött”) unos-untalan ismétlése. Társadalomismereti baklövés arisztokratáknak nevezni a törzsökös és nem-törzsökös, ötágú koronás, azaz köznemes földbirtokosokat, mert a regényben egyetlen arisztokrata szerepel futólag, méghozzá a saját nevén (idősebb gróf Andrássy Gyula), s szó esik még az ifjabb Andrássyról és gróf Károlyi Mihályról. A zsidó iparbárókat, így az 1910-ben bárósított Hatvany-családot (Lesznai édesanyja Hatvany-lány volt) nem tekintették főnemesnek. (Még a fülszövegre is kikerült, hogy Lesznai Annának „arisztokratikus és zsidó gyökerei” lettek volna.) Végül nem emeli Lesznai Anna művének esztétikai becsét, sőt, éppen kontraproduktív, ha óriásokat (Móriczot, Déryt) alacsonyabb polcra helyezünk.
Író:  Lesznai Anna,  Cím:  Kezdetben volt a kert I-II.,  Kiadó:  Múlt és Jövő,  Kiadás éve:  2015,  Oldalszám:  672+674 oldal,  Ár:  8600 Ft