 Alvar Aalto táljai |
Kétségtelen, ők ketten mind a mai napig meghatározzák az északiak iparművészetét, noha nem állíthatjuk, hogy nyomasztó súllyal nehezednének arra. Mindkettőjük munkásságát – akárcsak a mai tervezők többségéét – a letisztultság és az egyszerű formák tisztelete jellemzi. Jacob Jensennek a Bang és Olufsen számára tervezett munkáiból láthattunk válogatást a Design Hét ideje alatt az Aron Design Store-ban, Alvar Aalto néhány munkájával pedig az Iparművészeti Múzeum A természet arcai elnevezésű kiállításán ismerkedhetünk. A kiállított tárgyak alapján a két alkotó közötti legfeltűnöbb hasonlóság a természetes anyagok szeretete és a természeti formák megjelenése. (Aalto tálja például olyan, mint egy finn tó vagy egy fény-pocsolya.)
A Dán Királyság által kiírt formatervezési díj, az INDEX:Award nyerteseinek műveiből válogató Erzsébet téri kiállítás más tanulságokkal szolgált. Mivel hazánkban a cégek társadalmi kötelezettség-vállalása még gyerekcipőben jár, ezt a kiállítást tekinthetjük mércének (bár az óriási gömbökbe helyezett nyertes tárgyak nem voltak egészen méltóak a legnevesebb design-díjhoz) a hazai és az észak-európai kortárs iparművészet helyzetének összehasonlítására. A dánok kiállítása ugyanis azt bizonyítja – szemben a nálunk design-boltnak keresztelt ajándékboltok választékával –, hogy a design nem csupán a nívós lakrész- és ruhakiegészítők piacát jelenti, hanem a lelkiállapotra közvetlen és pozitív hatást gyakorló munkahelyi és otthoni környezet teljes átalakulását is. Mindez a gondolkodásmód megváltozását feltételezi, ami a legkézzelfoghatóbban éppen a közvetlen környezetet meghatározó tárgyak anyagának, energiafelhasználásának és formáinak jelentős változásában érhető tetten. A mai a skandináv tervezők népszerűségének az lehet az oka – nemcsak a kiállítókra kell gondolni, hanem a svéd Ikea sikerére is –, hogy az északi országokban e tekintetben mindig is kölcsönös volt a hatás, hiszen a legfontosabb tervezők már a globális klímaváltozás előtt is környezet-tudatosak voltak. Szemléletüket meghatározta a természet megóvásának, de nem ki- és elhasználásának szándéka. Építészeik (Ligeti György barátja, Alvar Aalto is építészként kezdte a pályát) és formatervezőik már a skandináv formatervezés felfutásának idején, az ötvenes-hatvanas években a környezetbe belesimuló, azzal együtt élő, lélegző házakat és tárgyakat terveztek.
 Latva-fogas |
A finn design kiállítás, A természet arcai transzparensének első mondata is azt hangsúlyozza, hogy az alkotók a természettel párbeszédet folytattak. A természet hívószónak engedve a kiállítás öt téma köré csoportosítható – intuíció, lelkiismeret, lényeg, határfelület, felszín –, ám nem könnyű megfejteni sem azt, hogy mi köti össze az adott témákhoz kapcsolódó tárgyakat, sem azt, hogy azok hogyan illeszkednek a jelszavakhoz. Az Intuíció anyagába került például a Kuura–súrolófa. Kis tárgy, nagyszerű ötlet: a nyárfa kérgét, ha erős vízsugárral kezeljük, durva, érdes lesz, amitől jól használható mosogatásnál, dörzsöléshez. A Latva–fogas tervezője egy facsemete kusza zöld ágait vette alapul; a természetből kölcsönzött tárgy szinte csábít arra, hogy ráakasszunk valamit. A kiállítás leglátványosabb tárgya a Meduza névre keresztelt pulzáló lámpa, amelynek vékony led-karjai úszó medúzát utánozva nyílnak ki és zárulnak össze. A Felszín témakörében kerültek bemutatásra a csíkos tálkáiról nálunk is ismert Iittala tálai, amelyek az Aalto-tavak felületét idézik. A Sammal-szőnyeg olyan, mint a mohatakaró; puha, kézzel csomózott felülete melegséget áraszt. Itt kaptak helyet a Fiskars-termékek is, a metszőollók és sövénynyírók, valamint egy pofonegyszerű, mégis a meglepetés erejével ható tárgy, az ülőkanna, amelyen ülve lehet cserjékkel molyolni, szedret, epret szedni.
 A Marimekko cég Latvassa-textilje |
A Határfelület legszínpompásabb darabja két faliszőnyeg, pontosabb fali kép: az Afrikai királynő névre keresztelt, zöld alapra nyomott vicces, rajzfilmfigura-szerű oroszlán, tigris és krokodil fejekkel, valamint a Marimekko cég nagyon nem olcsó, ám nagyon igényes Latvassa textiljei. A fehér alapon áttetsző zöld falevelek olyan hatást keltenek, mintha nedves levelek lennének a falra tapasztva. A tervező, Teresa Moorhouse szerint, ha ezzel díszítjük otthonunkat, megtanulunk a madarak szemével látni. Habár ez erős túlzás, az anyagok és a minta felette tetszetősek. A Lelkiismeret legjobb tárgya az Echo-kartonszék, amelynek a honi iparművészetben is létezik egy változata. A Lényegé egy nyírfakéregből készült, inkább művészeti alkotásnak mint használati tárgynak nevezhető munka: Janna Syvänoja Napkelte, napnyugat című, Paul Klee hatását is tükröző képe. Az Inga és Pirita cég párnái rikítóan pirosak, üdék, és az Iittala által használt színeket idézve megtörnek minden sztereotípiát a finnekről – optimizmus árad belőlük.
Az Intuíció tehát nagy ötletekre épülő tárgyakat mutat be, a Felszín olyan terveket, melyek tó, víz, erdei út felszínét idézik, a Határfelület olyan munkákat, melyek más művészeti ágakkal érintkeznek, a Lelkiismeret értelmezhető úgy, hogy a tervezők belső késztetése a természettel harmonizáló tárgyak megvalósítására erősebb a megrendelő elvárásánál – bár ez úgy tűnik, ebben az országban szerencsésen egybe is esik.
Az Innoshopban a dán brandhez, a Normannhez kacsolódó tárgyak kiállításán praktikus apróságokat tekinthetünk meg, A dánok hozzák a formájukat címmel. Összecsukható tölcsér, ami olyan, mintha gyurmacsíkokból készült volna, egy Woofy névre keresztelt kutya, amelybe el lehet rejteni a kábeleket, csomókba kötözött spárgákat idéző váza, fémből és narancssárga gumiból összehozott kulcs- és pénztartó, fa-repülő – mind kitűnő ajándékötlet.
 Jensen-kiállítás az Aron Design Store-ban |
Az Aron Design egy hétre Jacob Jensen múzeummá alakult, ahol megtekinthettük a Band és Olufsennek tervezett kétkazettás magnót, erősítőt, dvd-játszót is, amelyek a dán designert a világ élvonalába emelték. A kortalannak tetsző tárgyak roppant csupaszok, minden fontosabb gomb vagy billentyű gondosan el van rejtve. A fa- és fémdobozok némelyike Jensen korai időszakának terméke, ám ez csak abból derül ki, hogy maga az eszköz korszerűtlen. A ma forgalomban levő Bang és Olufsen-berendezések mind Jensen terveit idézik.
A dánok ötszázezer euró összdíjazású díjára, az INDEX:Awardra bárki pályázhat, egyetlen kikötés van: a terméknek, innovációnak – ez nem vicc! – jobbá kell tenni a világot. A dán koronaherceg védnöksége alatt futó pályázatra valóban nem csupán környezet-tudatos, hanem jobbító szándékú termékekkel neveznek. A vastag, áttetsző gömbökbe zárt munkákat aztán végigutaztatják a világon, hozzánk a kiállítás Varsóból érkezett. Mivel a pályázat nyertesei ilyen széles nyilvánosságot kapnak, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy bárki bármivel pályázhat, az idén december 8-ig.
 Püspök Balázs vezeték nélküli lámpája (A képek forrása: designhet.hu) |
Talán nem is design-díjnak, hanem feltalálóinak kellene inkább nevezni az Indexet, ahol öt kategóriában hirdetnek győzteseket: Test, Otthon, Munka, Játék, Közösség, és van egy Közönség-díj is. Az élet jobbá tételéhez idén hozzájárultak a tervezők azzal, hogy terveztek egy humánus, az írást kényelmes testhelyzetben lehetővé tevő fotelszerűséget, műlábat, a gégemetszést kiváltó eszközt, napelemmel működő víztisztítót, komputert óvodásgyerekeknek. Hogy ez utóbbitól, hogyan lesz jobb a világ, nem tudom. De a szándék, a jobbítás szándéka minden más tárgyon tetten érhető. Felemelő kiállítás. Kár, hogy Püspök Balázs Wireless led-lámpája csak a műsorfüzetbe került bele.
Az INDEX:Award 2007 kiállítás október 16-ig látogatható az Erzsébet téren, A dánok hozzák a formájukat október 30-ig az Innoshopban.
A természet arcai finn design-kiállítás az Iparművészeti Múzeumban október 25-ig tekinthető meg.