Első hétvége a Gyerek Szigeten

A meglehetősen rapszodikus időjárás ellenére jól indult az idei Gyerek Sziget. Bár szombat délelőtt és vasárnap délután a zivatar kicsit visszafogta a közönséget, a fennmaradó időben több ezren látogattak ki a Hajógyári szigetre. Valószínűleg a júniusi hétvégéket a legtöbb kisgyermekes család jobb helyen nem is tölthetné, mint ezen az ingyenes, szabadtéri óriás-kalandparkban. A Gyerek Sziget éppen olyan, mint nagytestvére, a Sziget kicsiben: itt is megvannak a sajátos hangulatú helyszínek – a felfújható ugrálóvárak hosszú sora, a régi típusú körhinták, a sportjátékok részlege, a kézművesműhelyek, a Vándor Vurstli múltidéző játékai, az egészen piciknek fenntartott játszószobák, a családi társasjátékozó sarkok, a különböző színpadok, a szponzorok játékparkjai, az állatsimogató, számos szervezet bemutatkozó sátra és persze a lacikonyhák. A Gyerek Szigetben az a jó, hogy tényleg minden gyerek megtalálhatja a neki való programot fél éves kortól a kiskamaszkorig, akár pónilovaglásban, akár extrém sportokban, akár Halász Judit koncertben, akár szappanbuborék-fújásban, akár pólófestésben, akár csak plüsslabda-gyömöszölő hasonkúszásban érdekelt. 

Felfújható ugrálóvár

A bejáratnál hatalmas, átlátszó konténer áll, tele játékkal. Gazdája, egy mosolygós lány a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ) Alapítványtól elmeséli, hogy mindenkitől szívesen fogadnak megunt játékokat, az összegyűlt adományokat pedig majd kisorsolják a rászoruló gyerekeket támogató szervezetek között. 

A nagyszínpadon két produkcióba futok bele, a szombati Hamupipőkébe az Ördögszekér Kompánia Bábtársulástól és a vasárnapi Kamilla-Karamella és Fogas bohóc Csináljunk egy világszámot! című előadásába. Mindkettő kétszereplős, minimális díszletezést igénylő produkció, melyben a siker a gyerekközönség bevonásán múlik. A Hamupipőke báját az élő zene adja, Rozs Tamás muzsikája és lakonikus énekmondása nagyszerű – például ahogy a lépcsőre telepedő kislányoknak improvizál egy dalocskát, hogy engedjék őt áthaladni –, de Varga Orsolya harsány kacagásai és mostohaként abszolvált fülrepesztő rikkantásai egy kicsit túllőnek a célon. Mégis, van néhány emlékezetes pillanat, például amikor a játszók a közönség soraiban keresik Hamupipőkét, egymás után méricskélve az izgatott kiválasztottak lábát. 

Halász Judit koncert

Kamilla-Karamella bohóckisasszony a maga műfajában igazi különlegesség, még akkor is, ha semmi mást nem csinál, csak székeket pakolászik folyamatosan, méghozzá egy kötéltáncos világszám előkészítéseként, amit Fogas bohóc nyakában ülve prezentál végül, a gyerekek nagy kacagásai közepette. Darvas Kristóf muzsikája görgeti előre az eseményeket, ő festi alá az attrakció előkészületeit: mégis, egy kicsit szellemesebb, kidolgozattabb szövegre még egy bohóctréfában is szükség lenne, nem helyettesíthet mindent a zene. Aznap kissé bágyadtnak tűntek a Langaléta Garabonciások is: az óriásbábosok Betyár Virtus című előadásukkal érkeznek, de ahogy kék és sárga lovaikon kanyarognak a gyereklabirintus soraiban, nem valami meggyőzőek.

A rendezvény egyik legjobban sikerült része a sporttelep, ahol egy igazi mászófalon próbálhatják ki magukat a gyerekek (többnyire az apukák lelkes mobil-kattogtatásainak kíséretében). A mászófal a kalandvágyó 8-12 évesek körében a legnépszerűbb. A gyerekeket biztosítókötél védi a nyolc méter magas falon, a helyszín gazdái pedig szívesen segítenek, ha valaki elakad. A gumiasztalon egy kicsit fiatalabbak ugrálnak, sőt van egy hely kifejezetten 120 cm alattiaknak fenntartva.

T-Home a Gyerek Szigeten

A kézzel festett fotóanzixokról már messziről felismerhető a Vándor Vurstli nosztalgikus territóriuma. Itt minden héten más kézműves foglalkozás van soron: az első hétvégén újságpapírból lehet gyömöszke lényeket készíteni – a kicsit szögletes-göcsörtös katicák már sorakoznak is a napon –, néhány méterrel arrébb pedig a legkisebbek kúsznak-másznak a Szőnyegoviban, azaz egy hatalmas, bélelt játszósátorban. A hagyományos vásári játékok ötletes továbbfejlesztéseként színpompás szekrényjátékokkal is készült a Karzat Alapítvány, az egyikben vörös krampuszokkal küzd egy kisfiú, a másikba, Noé bárkájába pedig két icipici gyerkőc pakolja az apró plüssállatokat sebesen.

Kifejezetten népszerűek a társasjáték-helyszínek is, sok szokatlan táblás játékot látni (az egyiken például békákat ugráltathatunk körbe), de az ördöglakatoknak is nagy a keletjük, igaz, főleg a szülők körében. A hétvége egyik sztárja az óriás szappanbuborék-fújó készlet, mellyel focilabdányi szivárványos buborékokat eregethetünk egy suhintással, a másik pedig a saját készítésű hullámpapír-pajzs, ami sok kisfiún díszeleg.

Pöttyös Kapitány kalandparkja. (A képek forrása: sziget.hu/gyereksziget)

A szponzorhelyszínek változó színvonalúak, de mindegyikben akad azért jó ötlet. A T-Home például a hagyományos, felfújható ugrálóvárai mellé egy magasra lendülő óriásbárkát is kirakott, a kifestett arcú gyerekekről az egész szigeten lehet tudni, hogy megjárták a Nesquik-telepet,  Pöttyös Kapitány kalandparkja pedig az egyik legjobb rendezvényhelyszín: a gyerekek drótkötélpályán csúszkálnak, cápát etetnek, Túró Rudit gyúrnak, és teljesen kaotikus pöttyös bögréket festenek. 

Nagyon változatos élményt nyújt tehát a Gyerek Sziget, mely még sokkal hamvasabb (és tisztább!), mint felnőtt párja. Érdemes sokat cirkálni a szigeten, bármelyik sátorban meglepetések érhetnek, én is keresem még többek között a terméshangszereket, a füstsátrat és a mesepostát. Egy apróság hibádzik csak: az égvilágon semmilyen egészséges ételt nem lehet kapni, egyetlen zöldséges, vegasátor vagy salátázó sincsen, pedig nem elképzelhetetlen, hogy nem minden szülő akarja kólával, fokhagymás sülthússal és fánkkal tömni a gyerekeit.