Papp Tímea

TRÉFA, SZATÍRA, IRÓNIA ÉS MÉLYEBB ÉRTELEM
Büchner: Leonce és Léna / Kolozsvári Állami Magyar Színház, POSZT 2011

Büchner objektív okok miatt nem rajzolhatta meg a Leonce és Lénában nyíltan szatirikusan korának társadalmát. Tompa Gábor színházi világában nincs helye a direkt társadalomkritikának, ezért úgy teatralizálja a darabot, hogy a végeredményben desztillálódik a XIX. és a XXI. század. PAPP TÍMEA CIKKE.

Tovább a cikkhez

MINDENKI MASZATJA
Túl a Maszat-hegyen/ Pesti Színház

Tovább röpül a hajó: Varró Dániel és Presser Gábor mesemusicalje, a Túl a Maszat-hegyen budapesti bábszínházi, kolozsvári, tatabányai és kaposvári bemutatók után némi, egyszerre folttisztító és foltosító átdolgozás után a Pesti Színházban folytatja sikerszériáját. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

JÚLIA NEM AKAR A FÖLDÖN JÁRNI
Levelek Júliának

Júlia bronzba öntött szobrának mellét férfiak fogdossák – s kerül a kép a mosolyalbumba; egykori lakóháza fala modern siratófalként üzemel: szerelemtől bánatos leánykák celluxozzák rá Capulet Júliának címzett tanácskérő levelüket. Titkárnői pedig mindenre tudják a választ. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez