Banga Ferenc képmutogatós táblarajzai helyett Pelsőczy Réka rendezői keze nyomán a Vaskakas bábszínészeinek karakterformáló és tárgyanimációs készsége teremt új, éltető közeget Parti Nagy Lajos meséinek – a sokszínűség arca mögé rejtve a mesterség minden csínját és fokát. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE.
Győr az a város (is), amely valóra váltja sokak álmait: július első hétvégéjén varázslatos világba csöppentünk, ahol minden a gyerekekről szólt. Hogy milyen lenne a világ, ha visszamehetnénk az időben, azt évente három napra mi, felnőttek is megtapasztalhatjuk. MIKLÓS MELÁNIA BESZÁMOLÓJA.
Van-e szíve, joga és oka panaszkodni a kritikusnak, ha pénzt, időt és energiát nem kímélve megengedheti magának, hogy újra elutazzon Grazba, hogy nyomon követhesse a magyar rendező és társulata munkáját? MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.
Hisz Ön a fenntartható fejlődésben? Van víziója a jövőről? Mit tehet mindezért a művészet? A Siemens kezdeményezésére fiatal képzőművészek és vezető gazdasági szakemberek „párbeszédéből” született anyag maga is ezekre a kérdésekre keresi a választ. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Jól választ, aki jegyet vált a Cabaret-ra, de ha sikerül gondtalanul eltöltenie az estét, akkor nem azt az előadást nézte, amit Bozsik Yvette rendezett. Nem azért, mintha nem azt kapná, amit ígértek neki. A tartalmat azonban (talán túlságosan is) ki kell csomagolni. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Burattino kalandjai egy titokzatos ajtó köré szerveződnek. Zalán Tibornak az Aranykulcsocska című Pinokkió-parafrázis nyomán írt meséjében is ez a fő motívum. Fodor Tamás rendezése érzékenyen bontja ki belőle a (báb)színházi metaforát – nem csak felnőtteknek. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Mészáros Mártát Fellini Cabiria éjszakái című filmjéből a fekete-fehér nosztalgia ragadta meg a leginkább: a füstös-ködös (neo)realizmus és az ezen átderengő líraiság. A naiv utcalány története vázlat marad az előadás látványvilágban megképzett hangulata mellett. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Apa és fiú találkozása áll Mundruczó Kornél Cannes-ban bemutatott, legújabb nagyjátékfilmjének középpontjában. Meddig felelős az ember a gyerekéért? Tehetünk-e valamit a sors ellenében? Honnan nézve bűn a bűn? Teremtő és teremtett viszonyában kinél a megbocsátás? MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE.
Baksa Imre zsámbéki rendezése igazi nyári örömszínház: a Tévedések vígjátékának aktuálisra bulvárosított helyzet- és szövegpoénjai mentén kibontakozó csapatjáték a szegényszínházi körülményekre való rájátszás öniróniáján túl termékeny kreativitást mutat. Mókát és kacagást. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A fesztivál meghatározó élménye a „köztes világok” megtapasztalása. Pontosabban az átlépés helyének és az átmenet idejének érzékelése, ahol egyszerre tűnik fel az innen és a túl – alkotott és teremtett, szent és profán, saját és idegen, mulandó és örökkévaló. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Hamar kiderül: Andrei Şerban Lear-rendezésének lényege nem az, hogy minden szerepet nők játszanak benne. Az értelmezést esszenciálisan magába sűrítő legfontosabb elem a tér, amely a gyulai sportcsarnokban adott körülmények között egyben meg is nehezítette a befogadást. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE.
Szorongunk a szúnyogok lepte szobában, ahol a színészek nem színészként vannak jelen (és mégis), nem szerepet játszanak (és mégis), nincs darab (mégis van) és nincs előadás (mégis van). Valós időben zajlik a modellált élet-játék, melynek hajtóereje a történet utáni vágy. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Termékeny kettősség feszül egymásnak Rusznyák Gábor Oidipusz-rendezésében: a Fosse-átirat nyelvi és képi egyszerűségre törekvő stílusban mítosztalanítja a (bűnügyi) tragédiát, amihez egy szertartás-színházi elemekből építkező komplex formavilág társul. Az összhatás lenyűgöző. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A The Beach című előadás színpad és nézőtér viszonylatában „észrevétlenül” változnak a szerepek: vádlottak vagyunk és vádlók, esküdtek és áldozatok. A tett maga az élet, büntetésünk a halál. S hogy mi a bűnünk? Az ítélkezés és a közöny. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Többszörös „színház a színházban” a Mindent anyámról színpadi változata, mely Kamondi Zoltán rendezésében tetszetős papírba csomagolt példázat a másságról és a szeretetről. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.