The idea of creating the Central European University was conceived in 1989 and its foundation followed quite soon thereafter, in 1991. Its fundamental concept was to find the way for an educational institution to help the transition from Soviet type dictatorships to democratic open societies. We talked with Éva Fodor, the pro-rector of CEU, to discuss whether CEU was a product of the shift in power or was it to some extent also able to influence social processes. AN INTERVIEW BY ÁGNES MERÉNYI.
Merényi Ágnes
A GLOBAL, COLORFUL COMMUNITY
GLOBÁLIS, SZÍNES KÖZÖSSÉG Interjú Fodor Évával a CEU és a rendszerváltás kapcsolatáról
A Central European University létrehozásának gondolata 1989-ben merült fel, és igen gyorsan, 1991-ben már meg is alapították. Alapvető eszméje az volt, hogy miként segítheti egy oktatási intézmény a szovjet típusú diktatúrákból az átmenetet a demokratikus nyílt társadalomba. Fodor Évával, a CEU rektorhelyettesével arról beszélgetünk, mennyiben volt a CEU maga is a rendszerváltozás „terméke”, és mennyire hatott a társadalmi folyamatokra. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
MINTHA, DE MÉGSEM A Revizor Dekameronja – 65-66. nap
Miért hisszük, hogy a karantén fogság? Nem az. Szabadon olvasunk mások fogságáról. A Snagovi emlékkönyvet például. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
AMIRŐL NEM BESZÉLTÜNK Interjú F. Várkonyi Zsuzsával
Rejtőzködő életet élt a Férfiidők lányregénye, majd a belőle készült film, az Akik maradtak ráirányította a megérdemelt figyelmet. Szerzőjével a regény hátteréről, a szereplők ábrázolásáról és a történet elmesélésének igényéről beszélgettünk. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
SZÜLETÉSNAP ÉS BÚCSÚ A Revizor Dekameronja – 54. nap
Több nemzedék olvasta az angol és amerikai regényirodalmat az ő magyarításában.A kedvencem mégis a műfordítói baklövésgyűjteménye volt. Addig gyötörtem, míg végre megcsináltuk a folytatást. Mindig lehetett tudni, a kiadó melyik szobájában jár éppen a kézirat. A röhögésből. Búcsú Borbás Máriától. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
ÉS NEMZETKÖZIVÉ LESZ… A Revizor Dekameronja – 49. nap
Az úttörőcsapat-gyűlések szűkös zenei repertoárja tette, hogy figyelmem minduntalan elkalandozott és értelmem is megtorpant az „És nemzetközivé lesz holnapra a világ” sornál. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
JA K VAM PISU A Revizor Dekameronja – 40. nap
A szegény kis szerkesztő panaszai a recenzenshez. Levélregény 3 évadban, megszámlálhatatlan epizódban és kibúvóban. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
NAGYANYÁM, A DÉMIURGOSZ A Revizor Dekameronja – 31-32. nap
Nagyanyám valószínűleg sosem főzött libalevest, csak marhát, de az abban foglalt maceszgombóc maga volt a platóni maceszgombóc-idea tökéletes megtestesülése. Nem volt nagy, de kicsi se, nem volt trutymósan lágy és bántóan kemény se, de bele lehetett harapni. A húsleves aromáján is átütött az a kicsit füstös íz, amit a nyers maceszlapot ropogtatva is érez az ember. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
A RÚZS NEVE: EPIFÁNIA A Revizor Dekameronja – 26. nap
Karantén idején az emberrel sok minden megesik, ami máskülönben nem. Még sorozatnézésre is sor kerülhet. Védőfelszerelésben. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
MINDENÜNK MEGVANA Revizor Dekameronja – 17-18. nap
A Kedves Vezetők dinasztiájának országa. Észak-Korea Kim Ir Szen, Kim Dzsongil és Kim Dzsongun idején. És ahogyan mi látjuk. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
MÁSKOR, MÁSHOL A Revizor Dekameronja – 9. nap
Nyaralás, terasz, Horvátország? Hétköznap, dologidő, itthon. A rádióban palántanevelési tanácsok szólnak, hosszan, aprólékosan. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
REPÜLŐS MANGÓ A Revizor Dekameronja – 3. nap
A könyvrovat szerkesztője (ksz) home office-a börtönéből szabadult sasként a piacra indul, egyrészt a hétvégi családi ellátmány beszerzésére, másrészt tapasztalatok gyűjtésére: hogyan viszonyulnak az emberek (köztük ő maga) az új helyzethez, ha tetszik, virológiai rendkívüli állapothoz. De ne használjunk nagy szavakat. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA.
NÉZZ KÖRÜL ÉS ÉLD AZ ÉLETED! Beszélgetés Deborah Zoe Lauferrel
Októberben mutatták be a Belvárosi Színházban Deborah Zoe Laufer Szemünk fénye című darabját. A szerzővel beszélgettünk hagyományról, vallásról, széthulló kultúrákról és Csehovról. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
KIVÁROM, MÍG MEGSZÜLETIK VALAMI Beszélgetés Mészáros Sándorral, a Kalligram igazgatójával
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
CELEBEK, BLOGGEREK, SÉFEK A szakácskönyvekről
Szakácskönyv-körkép az ómódi szakácskönyvektől az újhullámosokig, a Mit főzzünk? című rádióműsortól a gasztroblogokig. MERÉNYI ÁGNES ISMERTETŐJE.