Az idei POSZT egyik válogatója volt. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a színházi világban játszódó regénye, a Káli holtak. Színházról és a regényéről beszélgettünk Térey Jánossal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Öntörvényű, bátor, karcos, érzékeny. A hetedik ajtón nehéz bejutni. Sikerek és nehéz évek után most harmónia van. Hernádi Judittal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Ötven vers, a kerek évforduló „ünnepe”, mely egyfajta keresztmetszete költészetének, jelzi a honnan hova tartást is. A közelmúltban megjelent Párducpompa az elmúlt évek prózájának esszenciája. És itt a Pokémon go, Tóth Krisztina első színdarabja. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Bárhol meg tudja vetni a lábát, vallja. Évek óta a Nézőművészeti Kft. tagja, ahol jól érzi magát. A társulat a Szkéné Színházzal közösen mutatta be Büchner Leonce és Léna című előadását. Az előadás kapcsán beszélgettünk Kovács Krisztiánnal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Egy méltatlanul háttérben maradt festői életmű. Egy valaha sokak által csodált és irigyelt gyűjtemény létrejötte és tragikus felbomlása. Báró Hatvany Ferenc, a „művész gyűjtő” kiállítása a Kieselbach Galériában. A könyv szerzőjével és a kiállítás kurátorával, Molnos Péterrel beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
„Nem tudom, milyen a jó báb, de azt tudom, hogy Németh Ilona jó bábokat készít.” – mondta Zalán Tibor a Műcsarnokban nyár végén megrendezett Bábképzetek című kiállítás megnyitóján. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy beszélgessünk a bábokról, színházról. Mindarról, ami Németh Ilona élete. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Bárhol, bármikor, bármelyikünkkel megtörténhet. Ugyanígy fognak minket is elkaparni –mondta Tarr Béla kiállítás megnyitó beszédében. A B32 Galériában látható Helyszínelők kiállításról – amely egyben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglaló kiállítása – beszélgettünk Vojnich Erzsébet festőművésszel. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
„Székely Kriszta hidegfejű és forró szívű rendező. Érzékenyen, kíméletlenül az emberi minőségek igazságaira törekedve rendezte meg A kaukázusi krétakört.”- mondja a Színikritikusok Díja legjobb női főszereplő kategória egyik várományosa, a Grusét alakító Pálmai Anna. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
A rózsa erős metafora. A nőiségé, az erőé, a hallgatásé, a törékenységé. Az egyszervolt kerté. A sub rosa a titoké. Ahogy Vilmos, az Omerta központi figurája látja, láttatja rózsáit, indítja el a történetszálakat, mondja új regényéről Tompa Andrea. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tizenöt év Kaposvár, majd a kényszerű távozás után két év Miskolcon, most pedig a kecskeméti társulatot erősíti. Kocsis Pál az Apátlanul című előadásban a POSZT közönségzsűrije, valamint a MASZK legjobb férfi alakításért járó díját vehette át. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Színművész szakon kezdett, de hamarosan rájött, hogy a bábok és a rendezés jelenti a teljességet. Diplomamunkáját, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből készült rendezését az Operettszínház mutatja be. Szenteczki Zita bábrendező szakos hallgatóval beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Közel húsz éve a Pintér Béla és Társulata tagja. Számos filmben játszik, többek között Till Attila filmjeinek állandó szereplője. A Tiszta szívvelben nyújtott alakításáért idén a Magyar Filmkritikusok Díját kapta. Az Átrium Film-Színházban bemutatott, Dömötör Tamás rendezte Kihallgatás előadás után beszélgettünk Thuróczy Szabolccsal. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Bár még nem dolgoztak együtt, ismerve Székely Csaba drámáit és Alföldi Róbert rendezéseit, valami víziója máris van az embernek arról, milyen lehet majd a csak egyszeri alkalommal bemutatott Passió XXI című előadás. A szerzővel arról is beszélgettünk, hogy a hatalmas tér, a rengeteg szereplő hogyan simul össze intim atmoszférájú szövegeivel. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Független alkotóként számos színházi műfajban dolgozik koreográfusként. Évekkel ezelőtt hozta létre saját csapatát, a Duda Éva Társulatot. Régi vágya volt Frida Kahlo életének színpadra állítása: a Budapesti Operettszínházzal közösen létrehozott előadás után beszélgettünk a koreográfus, rendező Duda Évával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Fiatalkori színházi munkájából két fontos dolgot tanult meg: a dramaturgia technikáját és a színpadi időt. A 2008-as glyndebourne-i ősbemutatója után most a Magyar Állami Operaházban mutatták be García Márquez A szerelemről és más démonokról című regényéből írott operáját. MARTON ÉVA INTERJÚJA.