Liszt és Szkrjabin nem találkozott a való életben. Amúgy sem konzultálhattak volna érdemben a zeneszerzés kérdéseiről, hiszen az előbbi meghalt, amikor az utóbbi még csak tizennegyedik évét taposta. Nemrég viszont összefutottak a Müpában – és feltűnően jól szót értettek. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Kora nyári kamarazene a Liszt Ferenc téren, a nemzetköziség és a maximalizmus jegyében. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Nem mindenki születik Tamino hercegnek. De aki mégis, annak kezében csodákra képes a mesebeli hangszer: hangjától megszelídülnek a vadállatok – sőt még a kritikusok is. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Egy nagy művész, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobbja, akit még huszonéves fiatalemberként ismertünk meg a hetvenes évek elején, s most, lám, betölti a hetedik ikszet. Úgy szép az ünnep, ha a barátok összegyűlnek – ez történt a Zeneakadémián. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Egy jelenség, amelyen a kritikus évtizedek óta töpreng, de még mindig nem leli rá a magyarázatot: Nyugat torkán megakad Kelet, Kelet viszont megeszi reggelire Nyugatot. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
„Azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni” – mondja Turai a Játék a kastélyban elején. Fesztivált kezdeni sem könnyű, de ha a kezdés jó, az a teljes eseménysornak lendületet adhat. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
2013 januárjában hallhattuk először személyesen. Azóta jó néhányszor járt már Budapesten: játszott Bachot, Mozartot, Schumannt, Brahmsot, Schönberget, s megismerhettük kiváló lemezeit is. David Fray legutóbb Mendelssohn-estet adott a Zeneakadémián, az Orchestre de Chambre de Paris társaságában. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Romantika, késő romantika, utóromatika – a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi koncertjén mindhárom stílusfázis terítékre került. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Szabad-e prekoncepcióval készülni egy koncertre? A tizenkét tagú amerikai a cappella énekegyüttes, a Chanticleer legutóbbi, zeneakadémiai fellépése arra tanította a kritikust, hogy szabad – de nem érdemes. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Egy mű, amely nosztalgikusan a múltba réved, ám ugyanolyan vágyakozva tekint a jövőbe is, amelyben – százhatvan évvel a keletkezése után – talán végre fel is fedezik… Ízelítő a Brahms-maratonból: a D-dúr szerenád. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Nemrég egy orosz zongoristáról esett szó a Revizor hasábjain. Jevgenyij Koroljov introvertált alkat, töprengő és befelé forduló: nem az a típus, aki „hatást akar kelteni”. Most hasonló tulajdonságokról számolhatunk be, amerikai kiadásban. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Ismét Budapesten járt az orosz zongorista, akinek Bach-lemezét Ligeti György egyetlenként vitte volna magával ama bizonyos lakatlan szigetre: Jevgenyij Koroljov a Zeneakadémián adott koncertet. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Kamarazene felsőfokon, a Zeneakadémián: újabb Baráti-szonátaest nemzetközi rangú partnerrel. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Az Orchestre National du Capitole de Toulouse a fél milliónál kevesebb lelket számláló dél-franciaországi megyeszékhely impozáns városházájáról kapta nevét, „vidéki” együttes tehát, ám az utóbbi hetvenegynéhány évben világhírű karmesterek irányítják. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Baráti Kristóf a Magyar Kamarazenekarral felvételt készített Mozart hegedűversenyeiről, a lemez a Brilliant Classics gondozásában mostanában jelenik meg. A Tavaszi Fesztiválon az öt közül kettőt játszott el a művész a Mozarteumorchester Salzburg szólistájaként. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.