Szegény Leclair, aki késsel a hátában végezte 1764. október 22-én – elégtétel lehetett e remek budapesti előadás az ő lelke számára. A Scylla et Glaucus a Müpában. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Semmi engedmény, semmi romantika, csak az elmúlt kilencven év érdes-csikorgós hangzatai. Kalevi Aho, Bartók és Prokofjev a Fesztiválzenekar hangversenyén. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Se nem korai, se nem érett: a későbbi nagy művek előszobájába enged betekintést. 165 évvel keletkezése után Verdi operája, A kalóz először szólalt meg Magyarországon. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Száz éve született Weiner Leó Csongor és Tündéje. A centenáriumon a Tavaszi Fesztivál nagyszabású összművészeti alkotással kívánt tisztelegni a kísérőzene értékei és szerzője emléke előtt. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Egy cirkuszi szám a hagyományos cirkusz falai között mindig önmagát jelenti – a mutatvány az mutatvány, nincs mögötte filozófiai-esztétikai háttér, nincs szimbolika. Az új cirkuszban azonban jeleneteket mutatnak be, történeteket mondanak el, hangulatokat idéznek fel. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Az idei évad új formátumú Müpa-műsorfüzeteinek egyik erőssége a műismertetők mellett megjelenő interjú műfaja: a fellépő művészek közvetlen, de tartalmas beszélgetésekben vallanak a darabokról, amelyeket a koncerteken a közönség hall. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Nagy tudású esztéták könyvtárnyi szakmunkát írtak már arról, mit tekinthetünk posztmodernnek, melyek e kifejezés- vagy inkább gondolkodásmód alapgesztusai. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Életrajzi tények, szerelmi ügyek és zeneszerzői alkotások kerültek egymás közelségébe a Kocsis Zoltán által szerkesztett Debussy-sorozat ötödik estéjén. CSENGERY KRISTÓF BESZÁMOLÓJA.
Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar kapcsolata a Mozart-operákkal régi keletű és közismert: már évtizedekkel ezelőtt is olyan emlékezetes produkciók születettek e (minden jel szerint kölcsönös) vonzalom gyümölcseként, mint az Idomeneo vagy A varázsfuvola hangverseny-előadása. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
„Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája, megmutatni nagyzolását, gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét, meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját” – szólt az 1943-as, ám csak most bemutatott Lajtha-balett, a Négy isten ligete szerzői programja. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Mélyen gyökerező és megokolt idegenkedéssel készültem az új operaházi Bolygó hollandi-produkcióra. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.