Vannak hétköznapi koncertek: ezek könnyen felejthetők. Vannak emlékezetesen rosszak, amelyek kellemetlen tapasztalatát évek múltán sem tudjuk kiverni a fejünkből. És vannak az úgynevezett „csillagos órák”, amikor minden összejön: kivételes művész játszik kivételes műveket, kivételes színvonalon. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
„Én önmagamat önmagammal mérem” – írta büszkén Kosztolányi. Bartók sem gondolt mást, amikor úgy vélte, a versenyzés lovaknak való. Igen ám, de már az ókorban is kedvelték a kórus-, a tánc- és a drámaversenyeket. Mert az ember vetélkedő állat. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Mi az első fogalom, mely eszünkbe ötlik, ha operai együttesek (énekkar, zenekar) évadnyitójának műsora 20. századi vallásos kórusművet ígér reneszánsz liturgikus vokálpolifónia és bruckneri szimfonizmus társaságában? Kihívás. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Utolsó estjéhez érkezett a Fesztivál Akadémia 2021-es sorozata. A szervezők és muzsikusok egy évre elbúcsúztak a közönségtől – de a koncert egy másik búcsú számára is alkalommal szolgált: az előadók ezen az estén emlékeztek meg tavaly elhunyt társukról, Alexander Buzlovról, az est valamennyi produkciójával az ő személye és művészete előtt tisztelegve. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Sokan vélik úgy, ha egy kritikusnak valamely okból nem sikerül egy hangversenyt teljes egészében meghallgatnia, leghelyesebb, ha nem ír az eseményről. Eddig ezt e sorok írója is hasonlóképpen gondolta. Most mégis háromnegyed koncertnyi élményről számol be, mert aminek részese lehetett, arról, úgy érzi, mindenképpen szólni kell. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Rágná ceruzája végét – ha használna ceruzát – e cikk szerzője, mi újat írhat Kelemenék Bartók-játékáról a 4., az 5. és a 6. vonósnégyes élményei alapján, hiszen pár napja számolt be az első három művet felsorakoztató koncertről, s akkor már, véli, minden mondandóját megfogalmazta. De talán mégsem egészen így van. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A közvélemény Beethoven kései kvartettjeivel tekinti egyenrangúnak Bartók hat vonósnégyesét. Az újjáalakult Kelemen Kvartett magasra helyezte a mércét, amikor két bemutatkozó hangversenyén valamennyi művet megszólaltatta. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Ama szerencsések, akiknek gimnazistaként sikerült kifogniuk egy szerethető osztályfőnököt, nyilván emlékeznek, milyen érzés volt érettségi után, egy langyos májusi estén szerenádot adni a közkedvelt Melinda néni vagy Imre bácsi ablaka alatt. Ezúttal a műfaj kései, hangszeres leszármazottairól lesz szó. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Kilencedik szimfóniájával Beethoven nagy terhet rakott az őt követő zeneszerzők vállára: a megismételhetetlen kvalitás és a folytatásnélküliség félelmének terhét. Akadt, aki attól tartott, az ő Kilencedikjét sem követi majd Tizedik. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Ravel, Sosztakovics, Anders Koppel, Schumann. Négy zeneszerző művei, melyeknek nincs közük egymáshoz, a belőlük kikerekedő hangverseny mégis feltűnően koherens hatást keltett, mert az előadásokból ugyanaz sugárzott: maximalizmus, virtuozitás, szuggesztivitás, a zenélés elemi öröme. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Két francia, egy német: három romantikus alkotó, három szín a seregnyi személyes árnyalatot felmutató korszak palettáján. Egy zenekar, amelynek játéka közel négy évtizede etalon Magyarországon, egy legendás múltú és fényes jelenű szólista, egy ígéretes jövőjű karmester. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Február végén, mikor már búcsúzik a tél, de még nincs velünk a tavasz, e meteorológiai senkiföldjén jól esik olyan zenéket hallgatni, melyekben tűz a nap, lágyan tekergőző dallamok indái keltik dús délszaki burjánzás képzetét, fűszeres harmóniák árasztanak mediterrán illatokat. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Letűnt korszakokban a hangversenyeknek még nem volt olyan megcsontosodott dramaturgiájuk, mint ma. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Sokszor tapasztalhattuk az elmúlt háromnegyed évszázad zenei termését hallgatva, milyen hosszúra nyúlik Bartók árnyéka, s milyen sok új műre vetül évtizedekkel a komponista elhunyta után is. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
A koronavírusjárvány által teremtett helyzetek újabb és újabb próbák elé állítják a zenésztársadalmat. A legújabb vizsga tárgya: hogyan lehet szuggesztívan, kommunikatívan, közlékenyen koncertet adni – közönség nélkül? CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.