Virágvölgy / 53. Karlovy Vary-i Filmfesztivál
2018.07.02.

Az 53. Karlovy Vary-i filmfesztiválon vasárnap tartották az első vetítést Csuja László Virágvölgy című filmjéből. Sajnos az elsőfilmes rendező túlságosan bízott abban, hogy főhősnője egyénisége önmagában elviszi a filmjét. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.

Nehéz feladatot ad magának az az író-rendező, aki olyan figurát állít filmje középpontjába, aki ellenszenves, de nem nő fel ahhoz, hogy igazi antihős legyen belőle. Persze nem mindig kell a főhőssel azonosulnunk, de valamit mutatnia kell, ami miatt nézni akarjuk, legyen az éppen a gonoszsága, az őrülete, vagy bármi más, amitől izgalmassá válik. 

Csuja László Virágvölgyét nézve eszembe jutott Asia Argento pszichopata anyafigurája A szív csalfa vágyaiból, a Bonnie és Clyde elején felejthetetlenül unatkozó Faye Dunaway, de még a Dardenne testvérek kallódó Rosettája is. Sajnos a Virágvölgy főhősnőjét, Biankát csak egy-egy személyiségjegye és sztorijának bizonyos elemei kötik össze ezekkel az emlékezetes hősnőkkel, nyoma sincs benne az ő karizmájuknak.

Az amatőr Berényi Bianka által megformált Bianka unatkozását unalmas nézni, kallódása fárasztó, affektáló hanghordozása pedig az elviselhetetlenséget súrolja. Közelről követi őt a kézikamera, ahogyan a panelkörnyezetben teng-leng, és hirtelen ötlettől vezéreltetve lenyúl egy csecsemőt. Ahogyan próbálja kitalálni, most mi is legyen, egy pillanatra esélyt ad rá a film, hogy érdekeljen minket a baja: az igazi emberi kötődések nélkül sodródó lányon megeshet a szívünk amiatt, hogy ezzel a kétségbeesett tettel próbálja magát odahorgonyozni valakihez, de bevonódásunknak nem csak a lány sorozatos rossz döntései szabnak határt, hanem a forgatókönyv és a színészi játék hiányosságai is. Nagyon-nagyon rövid pillanatokra lehet csak elhinni ezt az egészet.

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből

Bianka lecsap az enyhén értelmi fogyatékos Lacira (a szintén amatőr Réti László – neki legalább az arca sejtet valamilyen mélységet, abban van valahol egy sztori, de azt ebben a filmben nem sikerült megtalálni), jobb híján őt szemeli ki pótapának, és elindul egy utazós, menekülős, nyilvánvalóan a semmibe tartó road movie. A film nagyobbrészt dokumentarista esztétikája éles ellentétben áll a történet és a figurák műviségével, se a panelből a természetbe kiszabaduló, téveszmés lány csirkedobálással és koszorúfonással telő, idillinek megélt hétköznapjai, se a megoldást kereső Laci révén bejövő munkásszálló, a feketemunkásokat alkalmazó építkezés, vagy a kisstílű bűnözők világa nem kel életre.

Virágvölgy sajtóanyagában az elsőfilmes rendező elmondja, hogy a hosszú időn keresztül fejlesztett film korábbi forgatókönyvét átírta két főszereplőjére – talán éppen ott csúszott el ez a projekt; Csuja meglátott valamit ebben a két emberben és párosukban, ami vagy ott sem volt soha, vagy neki nem sikerült átültetnie a vászonra. A halk Laci háttérbe szorul a látványosan személyiségzavaros Bianka mellett, a filmidő jelentős részében egy nagyon idegesítő lányt kell néznünk, meg persze egy szegény csecsemőt – feszültséget legfeljebb az hoz be, hogy várjuk, végre valaki vegye már el tőlük a babát.


Néha meg-megvillan, ami Bianka figurája lehetne, például amikor lopott lakókocsijukban felmondja Lacinak gyerekes elképzelését arról, hogyan is működik egy család: ő majd főz, mos, takarít, gyereket nevel, Laci pedig pénzt keres. Alaposabban kidolgozott forgatókönyvvel és ügyesebb rendezéssel ez erőteljes pillanat lehetne, a néző igazán fájó rácsodálkozása arra, hogy ennek a lánynak mennyire nincs fogalma és tapasztalata arról, mit jelent családban élni, és tovább vezethetne ahhoz, hogy felfejtsük, mitől is lett olyan, amilyen, és máris megsajnálnánk a sérültsége miatt. Ám erre a pontra sosem jutunk el, mert nincs igazi karakterépítés. Végig a felszínen maradunk, mert Csuja beérte azzal, hogy azt filmezi le.

Virágvölgyet (amit Magyarországon augusztus 30-tól lehet majd megnézni) a Karlovy Vary-i Filmfesztivál East of the West nevű versenyprogramjában vetítették, amelybe elsősorban kelet-európai, első és második filmeket válogatnak be. Itt mutatkozott be 2014-ben Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és Zomborácz Virág Utóélet című első filmje is. Sajnos idén egyáltalán nem érzem azt a feldobottságot és optimizmust, amit akkor.

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.

Szerző: Bujdosó Bori