Felröppent a hír, hogy az És egyszer csak… című sorozatnak talán forgat az HBO egy második évadot. Megnézése nem szerepel sem rövid-, sem hosszútávú terveim között. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A hazánkban az HBO-n látható BBC-s drámasorozat, az Északi vizeken a világ határára kíséri el szedett-vedett kompániáját, hogy megvizsgálhassa, mikor válik ismét állattá a civilizált ember. BOZÓ ANTAL KRITIKÁJA.
A Dexter: New Blood nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy jóvátegye a sorozat rajongói utálattól övezett befejezését. Vagy csak le akar húzni még egy bőrt az elmúlt 15 év egyik legnépszerűbb szériájáról? BECSÁGH DÁNIEL CIKKE.
Katalin és Péter hatalomért folytatott harca tovább folytatódik az új évadban, amely nemcsak megújulni és elmélyülni képes, de mesterien elegyíti tónusait is, megtartva minden groteszk és abszurd vonását. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.
Ambiciózus vállalkozásnak indult, majd ígéretes kezdés után döcögősen zárult az Alapítvány első évada. A sorozat helyenként érdekes kérdéseket boncolgat, ám a fő cselekmény mindezt beárnyékolja. BOZÓ ANTAL ÍRÁSA.
Először neveznek ki színes bőrű nőt egy amerikai egyetem irodalomtanszékének élére, s kisvártatva eluralkodik a káosz. Ez pedig az év egyik legkellemesebb sorozatélményét szerzi a nézőnek. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
Hagai Levi remake-je a női-férfi viszony változását kutatja, miközben tiszteleg a Bergman-mű előtt, és játszik az elvárásainkkal, a koncepciókkal, a progresszivitással. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.
Az új szezon története sorra dönti le a tinédzserkoron túli nézőket is érintő tabukat, megmutatva a felnőtté válás fájdalmas oldalát is. Lenyűgöző elegye ez az oktatásnak, az érzékenyítésnek és a szórakoztatásnak. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.
A Netflix új sorozata egyszerre ismerős, mégis egyedi alapokból építkező zsánerkeverék, mely szűkebb célcsoportjánál könnyen betalálhat, és akár a szolgáltató kultsorozatainak nyomába is léphet. BOZÓ ANTAL KRITIKÁJA.
Az Amazon Solos című sorozata olyasvalamit állít a középpontba, amit az elmúlt másfél év után mindannyian igazán jól ismerünk. Ebben a világban ugyanis mindent a magány ural. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
A 4. évadtól végre megkapjuk a katarzist, amire lassan több mint 2 éve várunk, azonban az alkotók még mindig csúcsra járatják a nyomorúságot – ettől pedig nem csak a karakterek szenvednek. Az Úr érlelje meg a forgatókönyveket! FÁTRAI KATA ÍRÁSA.