A Magyar Nemzeti Galéria 1800 utáni gyűjteményének rejtett zugában három kortárs alkotó kínál frissítő szellemi kalandot a múltban andalgó látogatónak Rembrandt önarcképei ürügyén. Mindössze hat munka, plusz egy aprócska Rembradt-rézkarc néz egymással farkasszemet a 19. századi festészet remekei közé ékelődő intim térben, a szó szerint „szürke zóna” utóképétől mégis nehéz szabadulni. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Rényi András
SZEMTŐL SZEMBE – KABINETSOROK EGY KABINETKIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA
Tovább a cikkhez
A TÚLÉLŐ VIRTUÁLIS ÁRNYÉKA A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-életmű
HALÁLA UTÁN SEM TŰNHETETT EL Beszélgetés Rényi Andrással
Képzőművész, performer, díszlettervező volt, de ugyanilyen erő kötötte az íráshoz. Intenzív, szuggesztív volt jelenléte, alkotásai. Hogy hét évvel halála után ottmaradt-e ez az energia, hogy élete és művészete mennyire szétválaszthatatlan egységet képez, erre is választ ad a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett A túlélő árnyéka – El Kazovszkij élet/mű kiállítás. A kiállítás kurátorával, Rényi Andrással beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
EL KAZOVSZKIJ ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű / Magyar Nemzeti Galéria
El Kazovszkij ezzel a kiállítással, A túlélő árnyékával világunk időben és térben megkerülhetetlen művésze lett: az árnyék, amelyet a művész és a kiállítás vet ránk, ma sokkal inkább fényhez, megvilágító erejű fényességhez hasonlít. FORGÁCH ANDRÁS ESSZÉJE.