Félmeztelenül, kiszolgáltatva, túl a társadalmilag normálisként elfogadott létezés határain előbukkannak a női lét rejtett fájdalmai. Eli Cortiñas filmmontázsai ebbe a mélységbe próbálnak kalauzolni minket, ahol ugyan nem tudjuk meg, mi rejtőzik, de az biztos, hogy valami nagyon mély és nagyon drámai. FÜRTH ESZTER KRITIKÁJA.
MONOTON BÚ Eli Cortiñas: Félmeztelenül / Mélycsarnok
Tovább a cikkhez