Az egyiptomi hieroglif írásban a Hórusz-szem egész képe jelenti az 1-es számot, míg a szem ábrájának részletei a végtelen kicsi felé tartó törtszámokat. VÁRADI ANDRÁS KRITIKÁJA.
Magyar Fotográfiai Múzeum
HÓRUSZ SZEME
TITKOK ÉS TECHNIKÁK Ritkán látott képek. Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kincseiből / Mai Manó Ház
André Kertész, Kepes György, Lucien Hervé, Pécsi József és Angelo – ezek a legrangosabb nevek a Mai Manó Ház kiállításán, amely kevésbé ismert képeken keresztül és kronologikus rendben vezet végig a magyar fotográfia száznegyven éves történetén. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
INKOGNITO Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum Gyűjteményéből / Kecskemét
Pártolom a léha közönségigénynek ellenálló, szakmai tisztességre törekvő kiállításokat, de azt már nem, amikor az egyszerű, mezei látogató kiszorul a megértés élményéből. Pedig Kecskeméten, a világ legnagyobb fotográfusait felsorakoztató kiállításon ez történik. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A KÉP MÉLYÉN Blüh Irén, Irena Blühova / Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
A díványon hasaló-könyöklő vékony fiatal nő egy pillanatra abbahagyja az újságolvasást, hogy a kamerába nézzen. Komoly, értelmes arcú, nyílt tekintetű. Ilyennek ismerjük meg Blüh Irént, akit Weiner-Kral Imre festő kapott le pozsonyi műtermében valamikor a 20-as évek táján. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
…ART Berekméri Zoltán retrospektív kiállítása / Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
Nem világhírű, távolba szakadt magyarral, hanem egy csendesen itthon alkotó, húsz éve elhunyt helyi születési fotográfus kiállításával nyitotta 2009-et a kecskeméti Fotográfiai Múzeum. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
ÉRZELMEK ISKOLÁJA Aszmann Ferenc fotói a kecskeméti Fotográfiai Múzeumban
Sármos férfitekintet igéz a meghívóról; pont úgy néz – nőbolondító mosollyal a szája szegletében -, mint egy filmsztár a 40-es évekből. Ő Aszmann Ferenc, távolba szakadt hazánkfia. Nem hivatásos modell, hanem professzionális fotográfus. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.