Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA.
Ludwig Múzeum
SÁRKÁNY LEE MÚZEUMBA MEGY…
COLUMBO ÉRINTÉSE Kísértetek és kísérletek – Szűcs Attila kiállítása / Ludwig Múzeum
Hogyan nézünk, amikor nem látunk a szemünktől? Hogyan nézzünk, amikor látni akarunk a szemünkkel? A Ludwig Múzeum Szűcs Attila művészetét bemutató Kísértetek és kísérletek
című tárlata rétegeket feltáró nyomfejtés is a retinán innen és túl. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA.
LENGYELEK A LUDWIGBAN Vadnyugat – Az avantgárd Wrocław története és Fiatal Lengyelország – A valóság utóérzései, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
A budapesti Ludwig Múzeum jelenlegi Kelet- és Közép-Európára irányuló fókuszával összhangban az őszi időszak alatt két lengyel vonatkozású tárlattal is várja a látogatókat, ám mindkét tárlat hagy kívánnivalót maga után. MARGL FERENC ÍRÁSA.
FESTŐ BAJBAN Záborszky Gábor: Fúgák / Ludwig Múzeum
Ki a fene merné „képnek” nevezni a Bécsi kapu (1998) üvegszállal erősített puha, kelesztett papírmasszája által határolt domború felületet? Vagy szobornak hívni azt a Táskát (2001), amelyben a bejgli módra tekeredő papundekli alsó szegélyén csillan csak meg egy fémszínű sáv? P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.
„SZÉDÜLETESEN VAKMERŐ VOLT” Beszélgetés Zsigmond Vilmos operatőrrel
A hetvenes évek legfontosabb amerikai filmjei közül többet is ő fényképezett: a Gyilkos túrát, A szarvasvadászt, a Harmadik típusú találkozásokat. Fekete-fehérhez közelített, deszaturált képeivel, elővilágítással tompított színeivel és újító módszereivel vált Hollywood egyik legkeresettebb operatőrévé. Április 11-én kiállítás nyílt fotográfiáiból a Ludwig Múzeumban, ennek apropójából beszélgettünk karrierjéről. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
SAJÁT TÖRTÉNETÜNK A KOMMUNIZMUSRÓL Ciprian Mureşan: Egzisztenciátokat szerződés szavatolja / Ludwig Múzeum
Ciprian Mureşan az „átmenet a kapitalizmusba” korszak generációjához tartozik, vagyis két rendszer gyermeke is egyszerre: a kommunizmusban született, és egy másik világban nőtt fel. SIMON BETTINA ÍRÁSA.
VÉRTELEN FORRADALOM Anarchia. Utópia. Forradalom. / Ludwig Múzeum
Tegyük fel, hogy a forradalom valami olyasmi, amit meg lehet fogni. Nem olyan nagy képtelenség ez, a forradalmakhoz gyakran kapcsolunk arcot, általában egy kócos, lángoló tekintetű fiatalembert lezseren elhanyagolt ruhában. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
MATERIA PRIMA Fabrizio Plessi: Liquid Labyrinth / Ludwig Múzeum
„A labirintusba tévedt ember soha nem az igazságot keresi, hanem saját Ariadnéját” – írja egy helyen Nietzsche. A labirintusban bolyongó embernek ugyanis képessé kell válnia arra, hogy felismerje: nem pusztán a kiút vagy egy középpont létezése kérdéses, hanem az igazságra vonatkozó szükségszerű tévedés az, ami egyedüli bizonyosságként mutatkozik meg számára. HADI BARBARA ÍRÁSA.
ANGYALFEJŰ HIPSZTEREK ÉGNEK Öld meg kedveseid
„Röhögnöd kell, ha látod, hogy Harry Potter játssza Allen Ginsberget” – kesereg Jean-Jacques Lebel, a Ludwig Múzeum beat-kiállításának kurátora az exkluzív tárlatvezetésén. A Kill Your Darlings-t látva tényleg jókat röhögtünk, maga a film viszont korántsem olyan rossz. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
CHAGALL SZÁRNYÁN Marc Chagall és Ámos Imre / Magyar Nemzeti Galéria
Az ikertárlat megtekintése ambivalens érzéseket idéz elő: egyrészt ott a jogos büszkeség a magyar művészt illetően, hogy van nekünk és most sokunkhoz szólhat e megcsonkított életmű, másrészt valami unfairség utóíze is a torkunkon akad, hisz Chagall mellé nehéz teher kiáll(íta)ni. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A KIRÁLY FÉLMEZTELEN A meztelen férfi / Ludwig Múzeum
Ez a tárlat nem a bécsi Leopold-béli férfiakt kiállítás vendégszereplése, hanem a linzi Lentos múzeum női kurátorok által válogatott összeállításának budapesti adaptációja – de miről is? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
„A RIZIKÓ NÖVEKSZIK, AZ PEDIG SOKBA KERÜL” Káel Csaba, a Művészetek Palotájának igazgatója
Arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen stratégiai és konkrét elképzelései, ötletei vannak a Művészetek Palotája kiemelt művészeti státuszának megőrzésére. Az intézmény körüli ügyekről több írás is megjelent a közelmúltban, tudjuk azt is, hogy a kormányzat nem tekinti fontosnak a magaskultúrát, vagyis a helyzet bonyolult. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
IGEN, NEM, MIT VETTÉL A PÉNZEMEN? Műhelyvita a Múzeumi Negyed program előkészítéséről és terveiről
Felszalagozott tankok helyett a Múzeumi Negyed projekt dübörög a Felvonulási téren. A szakma először fejezhette ki véleményét a Városligetbe készülő megaprojekt kapcsán. A Magyar Urbanisztikai Társaságban lezajlott vita alapján úgy látszik, hogy a kormány oldaláról világos igen küzd a szakma sötét nemjével. De hát tudjuk: mindig a világos kezd… ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
SZEVASZ! Lakner Antal: Munkaállomás / Ludwig Múzeum
Minden olyan ismerős. A fehér fal elé állított ivóvizes ballon, a balra nyíló konditerem, odébb a biológia szertár, még tovább a földrajzi terepasztal. Csak éppen semmi sem az, aminek látszik. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
NATURA MORTA Robert Mapplethorpe / Ludwig Múzeum
A „csendélet” egyes nyelvekben tükörfordítású szó, hasonlóan lírai, mint a magyarban. A latin népek az élő és élettelen tárgyak ábrázolására a drámai „halott természet”-et használják. Robert Mapplethorpe angolul still life-ot mondott, de valójában natura mortát értett rajta. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.