A nyugati típusú demokrácia, a populizmus csapdái, a fogyasztói társadalom visszásságai, a rövidlátó, harmadik világgal szembeni paternalizmus allegóriája, a bolygót fenyegető ökokatasztrófa – mindez egy humoros, kedves tündérmesében, A kék bolygó történetében. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A Koinónia Kiadó Georges Banu harmadik könyvét jelenteti meg magyarul, s a mostani, méreteit tekintve is, különleges vállalkozás. Banu a legismertebb színházcsináló, a köznapi beszélgetésekben és a tudományos írásokban egyaránt erős névmágiával bíró rendező, Peter Brook monográfiáját írta meg. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA.
Az Életrajzot olvasni olyan, mintha egy negyven éve vastagodó fotóalbumot lapozgatnánk, amelyből a képek jó része már elkallódott a kontinensek közötti hurcolkodások, költözködések közben, és csak a hosszabb-rövidebb képaláírások maradtak ránk. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
„Tom Stoppard fokozatos megközelítése” – a sejtelmes alcím jelentésére fény derül, mégis nehéz megállni, hogy ne asszociáljunk róla Stoppard és a hazai befogadó közeg viszonyára. Merthogy Upor László monográfiája egy Magyarországon jórészt ismeretlen szerzőt mutat be. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
Myriam Blœdé a kívülről jött utazó szemével vizsgálja a Nagy József-univerzumot: az előadások motívumai alapján a referenciák nyomában jár. A riport, kutatás, elemzés jegyeit ötvöző műfajt az „etnográfusi” kívülállás és a mítoszba való beavatottság kettőssége feszíti szét. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
A legtöbb gyereket hat lóval sem lehetne szülővárosuk helytörténeti múzeumába hurcolni. A Kincses képeskönyv című ismeretterjesztő sorozat viszont – melyből a Marosvásárhelyről szólót vettük szemügyre – életteli kapcsolatot teremt a város múltja és jelene között. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Égi és földi lények sürgölődnek Jász Attila gyerekvers-kötetében: csíkos krumplibogarak mellett törött szárnyú angyalok is. Otthonosság itt is, ott is. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA.