Hogy a zene nem jelent semmit, csak önmagát? Néha így van, máskor meg nem. Múltidézés és gyász, bohókás fricska és utánzás, vallás és történelem – ennyi mindenről szól az a három mű, amely a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi hangversenyén követte egymást. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
„MONDANIVALÓS” KONCERTBudapesti Fesztiválzenekar – Ravel, Dohnányi, Mendelssohn / Müpa Budapest
Tovább a cikkhez