Vári Éva. A kilenc évvel ezelőtt a Budapesti Kamaraszínházban bemutatott monodráma, a Rose ismét látható a Spinozában – az intim tér, a fokozott közelség jó, Vári Éva meg még jobb. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Ilan Eldad
ÉLNI ÉS EMLÉKEZNI
PANORÁMA-VÁLSÁG Neil Simon: A 88. utca foglyai / Centrál Színház, POSZT 2010
Komoly kellemetlenség, ha nincsen a lakásban fűtés vagy víz, a szomszédok hangosak, a közös képviselő pedig nem segítőkész. Így szinte létezni sem lehet. Akkor is ez a helyzet, ha nagy erkélyes, panorámás lakásban lakunk New Yorkban. És a tetejében még válság is van. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
ÉLET A HALÁL ELŐTT Sírpiknik / Thália Színház, Kőszegi Várszínház 2009, 2010
Az első felvonás elején a függöny előtt lehulló néhány magányos, őszi falevél és maga az előadás is az elmúlásra és az öregedésre emlékezteti a nézőt, de ezzel együtt nem feledteti, hogy a Thália falain kívül tombol a nyár. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.
MELODRÁMÁZÁS Nádas Péter: Találkozás / Budapesti Kamaraszínház – Tivoli
Az előadás alatt (rém)képek villantak elmémbe: Gogo és Didi egy dús erdő tisztásán piknikelve Godot helyett egy arra sétáló vadászra vár, a Kékszakállú pedig egykedvűen adogatja várának kulcsait egy szalonzenekar kíséretében danolászó primadonnának, Juditnak. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.