Áll ez a nagydarab, atlétatrikós portás a motel recepciós pultjában, és bamba képpel nézi, ahogy furcsábbnál furcsább alakok rohangálnak ki s be. Nevetünk azon, hogy semmit nem ért – és hát magunkon nevetünk, mert mi sem értünk semmit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez